Fényszennyezéstől bolondulnak meg a madarak

A díszkivilágítás és a fénycsóvák nagy része energiapazarló, ráadásul évente több ezer madár elpusztulásért felelős. Amíg az Egyesült Államokban és több európai országban jogszabály korlátozza a felesleges fénykibocsátást, addig hazákban valószínűleg még hosszú ideig rendezetlen marad a probléma. Magyarországon egyedül egy kis faluban gondoltak a fényszennyezésre, itt korlátozták a kivilágítást.

A díszkivilágítások és a felesleges éjszakai fények okozta szennyeződés hazánkban egyelőre a szabályozatlan problémák közé tartozik, annak ellenére, hogy az energiapazarláson túl számos negatív ökológiai hatása is van. A fényszennyeződés alatt azokat a horizont fölé irányuló fénycsóvákat értjük, amik feleslegesek és károsak. Amíg több európai országban és az USA számos tagállamában törvény korlátozza az indokolatlan fénykibocsátást, addig Magyarországon valószínűleg éveken belül sem születik jogszabály a fényszennyeződés csökkentéséről.

A feleslegesen kibocsátott fénycsóvák az élőlények közül főként a madarakra jelentenek veszélyt. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és a Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársa az [origo]-nak elmondta: az éjszaka vonuló madarak főként a csillagok alapján tájékozódnak, a mesterséges fények viszont összezavarják őket. Emiatt előfordul, hogy rossz helyen szállnak le, vagy pedig nekicsapódnak a magasabb épületeknek vagy tornyoknak. Észak-Amerikában évente 4-5 millió madár pusztul el az éjjeli fények miatt, előfordult, hogy egyetlen éjszaka után 20 ezer madártetemet találtak egy torony tövében. A mesterséges fények okozta magatartászavar lehet az is, hogy számos énekesmadár éjjel is dalra fakad, amit egyébként nem tenne meg. Magyarországon viszont egyelőre nem készült felmérés arról, hogy madártani szempontból milyen káros hatásai vannak a fényszennyeződésnek.

A lakosság szemszögéből a fény ugyan nem káros, de számos problémát okozhat. Az épületek védelmét biztosító mozgásérzékelő reflektorok például közlekedési balesetet okozhatnak. Éjjel az ablakon bevilágító reklámfények és díszkivilágítások az éjszakai nyugalmat zavarhatják meg. A pazarló fények miatt pedig számos város felett olyan fénybúra alakul ki, ami megfosztja a helyieket, köztük a csillagászokat, a csillagos ég látványától. Szakemberek szerint a fényszennyezés káros hatásait a díszkivilágítások mérséklésével és megfelelően irányított világítással lehetne visszafogni.

Csörgits Gábor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezető tanácsosa az [origo]-nak elmondta: a fényszennyezéssel, mint problémával foglalkozik a tárca, a közeljövőben azonban biztosan nem születik meg az ezt szabályozó törvény. Csörgits szerint az lenne a cél, hogy korlátozzák a felesleges fénykibocsátást, mégpedig úgy, hogy a települések közvilágítási terveit világítástechnikai szakemberek véleményezzék. Jogszabály hiányában a fényszennyezést nem lehet kordában tartani. Többek között nem lehet fellépni az ellen sem, hogy valaki természetvédelmi terület közelében bármilyen erősségű fényforrást működtessen. Jelenleg csak arra van lehetőség, hogy természetkárosításra vagy birtokháborításra hivatkozva lépjenek fel az éjjeli fényoffenzíva ellen.

Magyarországon egyedül a Komárom-Esztergom megyei Dágon van érvényben fényszennyeződést korlátozó rendelet. A 960 lelket számláló faluban a helyi csillagászok kezdeményezésére fogadtak el egy olyan rendelet, amelynek értelmében a világítóberendezések telepítésénél olyan technológiát kell alkalmazni, hogy minél kevesebb legyen a felfelé irányuló fény. Budapesten viszont nem szabályozza rendelet a fénykibocsátást. A 2001-2004 között lezajlott közvilágítás-korszerűsítési program keretében azonban a nagy energiafogyasztású lámpatestek helyett nagyobb hatásfokú, de energiatakarékosabb szerkezeteket szereltek fel. A korszerűsítés során 82 ezer darab lámpatestet cseréltek le, ami a hálózat 50 százalékát jelenti. A 3,4 milliárdos beruházással évi 900 millió forintot spórol a főváros.

Szabó András