Környezetvédelmi okokból alkotmányellenes a Balaton-törvény

Több ponton is alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a négy évvel ezelőtt meghozott balatoni területrendezésről szóló törvényt. A testület többek között azt kifogásolta, hogy a törvény túl széles jogkört biztosít a közigazgatási szerveknek, és ezért félő, hogy a gazdasági és idegenforgalmi érdekek kerekednek felül a tó védelméhez fűződő környezetvédelmi szempontokkal szemben.

Mulasztásos alkotmánysértést állapított meg az Alkotmánybíróság az úgynevezett Balaton-törvénnyel kapcsolatban, amelyet még 2000-ben fogadott el a parlament. Az Országgyűlésnek az év végéig kell kijavítania a kifogásolt részeket.

Túl széles a közigazgatási szervek jogköre

Az Alkotmánybíróság szerint a törvény a tómeder védelmével kapcsolatban nem tartalmazza az egészséges környezethez való alapjog érvényesüléséhez szükséges rendelkezéseket. A vizsgált jogszabály például nem határozza meg a tómederbe történő beavatkozásoknak, például partvonal-korrekciónak, mederfeltöltésnek a vízi élővilág védelmében szükséges korlátait, hanem további tervezésre és egyedi hatósági tevékenységre bízza a beavatkozás lehetőségeinek meghatározását. Az Alkotmánybíróság szerint a Balaton-törvény azzal, hogy további tervezésre, egyedi hatósági tevékenységre bízza a környezetvédelem általános szabályainak Balatonra történő alkalmazását, rendkívül széles mérlegelési jogkört biztosított a terveket jóváhagyó közigazgatási szerveknek, a beavatkozások engedélyezésére jogosult hatóságoknak. A törvényi korlátok hiánya lehetőséget teremt arra, hogy az idegenforgalomhoz kapcsolódó gazdasági érdekek felülkerekedjenek a tó védelméhez fűződő környezetvédelmi érdekeken.

A testület megállapította azt is, hogy a kormány alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal, hogy nem alkotta meg a területrendezési tervek pontosítására vonatkozó végrehajtási rendeletet. Ezért az Alkotmánybíróság felhívta a kormányt arra, hogy jogalkotói feladatának június 30-ig tegyen eleget.

Nem alkotmányellenesek a parti sétányok

Az Alkotmánybíróság elutasított több, a Balaton-törvény alkotmányellenességére vonatkozó indítványt, köztük azt, amely a törvény azon rendelkezését támadta, miszerint a parti települések belterületéhez csatlakozó parthossz legkevesebb 30 százalékán 5-30 méter széles közhasználatú sétányt kell kialakítani. Ez a rendelkezés érinthette volna a terjedelmes elzárt partszaksszal rendelkező Club Aligát is, amelytől a kincstár sok milliárd forintért próbál megszabadulni.

Több indítványozó vitatta a "jogi partvonallal" kapcsolatos szabályokat is. Álláspontjuk szerint ezek a rendelkezések a Balaton természetes partvonalának korlátlan módosítására, a meder feltöltésére, élővilágának pusztítására adnak lehetőséget. Az Alkotmánybíróság azonban ezeket az indítványokat is elutasította.