Az Ab-nél támadják az igazságtalan érettségit a szülők

Az Alkotmánybírósághoz fordul két szülői szervezet, azt kérve, hogy semmisítsék meg a kétszintű érettségire vonatkozó rendeletnek a pontszámításra vonatkozó részét. A szülők szerint ugyanis a korábban érettségizettek igazságtalanul előnyt élveznek a most érettségizőkkel szemben. Az Oktatási Minisztérium szerint viszont a kétszintű érettségi új szabályozása kiállja az alkotmányosság próbáját.

A Tüskevár Egyesület és a Szülői Közösségek szervezet szerint "igazságtalan és erkölcstelen" módon élveznek előnyt a korábban érettségizettek azokkal szemben, akik idén érettségiznek. A szülői szervezetek ezért az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulnak, hogy semmisítse meg a vonatkozó kormányrendelet hozott pontok beszámítására vonatkozó passzusát. A szülők abban reménykednek, hogy egy soron kívüli Ab-eljárás még változtathat a rendszeren a közeledő érettségik előtt.

Márkus Zsuzsa, a Tüskevár Egyesület illetékese szerint igazságtalan az a rendszer, hogy a korábban érettségizettek több pontot kaphatnak ugyanolyan érettségi osztályzatokra, mint azok, akik idén végeznek a középiskolákban. Az eredményeket ugyanis mostantól százalékosan határozzák meg. Ezért előfordulhat, hogy mivel a korábban érettségizettek ötös osztályzata automatikusan száz százalékot ér, a most érettségizők kevesebb pontot szereznek, mert az ő ötös osztályzatukat esetleg csak nyolcvan százalékosan számítják be.

A szülői szervezetek nem tesznek javaslatot arra, hogy milyen lenne az igazságosabb rendszer, de Márkus Zsuzsa szerint a megoldás ott lenne, hogy egyelőre még ne vezessék be a százalékos pontszámítási rendszert. Az [origo] kérdésére, hogy miért csak most fordulnak az Ab-hez, amikor már le kellett adni a jelentkezési lapokat, amelyek alapján számolják a felvételi pontokat, Márkus úgy válaszolt: "Nem szívesen tesszük meg ezt a lépést. Igaz, ezt korábban is megtehettük volna, de csak most kezd világossá válni, hogy igazságtalan a rendszer."

Márkus Zsuzsa szerint a kormányrendelet igazságtalan és erkölcstelen helyzetet teremt, és a korábban érettségizők most "pénzen vett plusz hét ponttal", ami az emelt szintű érettségiért jár, "bemasíroznak" az egyetemre. A korábban érettségizettek ugyanis pénzért tehetnek emelt szintű érettségit, amelynek számukra nincs tétje, ha ugyanis nem sikerül, a régi érettségijüket középszintűként még beszámítják. Az idén érettségizők azonban az emelt szintű érettségibe "csak bátortalanul mertek belevágni", mert választaniuk kellett.

Az Oktatási Minisztérium meggyőződése, hogy kiállja az alkotmányosság próbáját a kétszintű érettségi új szabályozása - mondta Magyar Bálint oktatási miniszter a szülői szervezetek beadványára reagálva. A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló kormányrendelet több mint egy éve ismert, s az emelt szintű érettségivel kapcsolatos kifogás ezalatt eddig nem merült fel. A szülői szervezetek a tárcát nem keresték meg ez ügyben - mondta a miniszter.

Magyar Bálint szerint igazságtalanság lenne minden korábban érettségizőt ismét a matúra letételére kötelezni. "Teljesen igazságos rendszer természetesen nincs" - mondta, hozzátéve: olyan megoldásra törekedtek, ami az átmeneti időszakot a lehető legigazságosabban oldja meg.

Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök szerint a most érettségizőket a pontszámítás miatt éri igazságtalanság, a korábban maturálóknak pedig fizetniük kell, ha emelt szintű érettségit akarnak tenni. A Fidesz ezért országgyűlési határozati javaslatot nyújt be, amelyben felszólítja a kormányt, hogy az érettségizők érdekében módosítsa a felvételi eljárás, a pontszámítás rendjét.

A becsült adatok szerint idén kevesebben jelentkeztek egyetemre, főiskolára, mint tavaly. Az eddigi adatok szerint mindössze 150 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe - közölte Roberts Éva, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda tájékoztatási igazgató-helyettese. Tavaly a végleges adatok szerint 167 ezren adtak be felvételi kérelmet. Magyar Bálint oktatási miniszter szerint a népesség csökkenése miatt kevesebb a felvételiző. A Fidesz szerint a felvételizők számának csökkenését a rossz kormánypolitika okozza, valamint a tanulás költségeinek emelkedése.