Már Wekler előtt is keresték az atomtemetőt

Vágólapra másolva!
A kormányfő annak ellenére nevezte ki az SZDSZ-es Wekler Ferencet az atomhulladékok elhelyezésével kapcsolatos feladatok összehangolására, hogy van már egy állami szervezet, amely ezen dolgozik. Ráadásul Wekler korábban határozottan kiállt amellett, hogy atomtemetőre nincs szüksége az országnak. 
Vágólapra másolva!

Wekler Ferencet bízta meg múlt héten a miniszterelnök azzal, hogy koordinálja a paksi atomerőműben keletkező radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos munkákat. A kormány tervei szerint ugyanis 2008-ig kell felépíteni a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékot befogadó lerakót, az atomhulladék hosszú távú tárolásra ugyanis a paksi atomerőmű alkalmatlan. Az atomtemetőben valószínűleg a Pakson használt különféle eszközök és védőruhák kapnának helyet.

A kormányzati koordinátor kinevezése azért meglepő, mivel az atomhulladékokkal kapcsolatos stratégia kidolgozása és az arra szánt kormányzati források kezelése a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kht. feladata. Az RHK az Országos Atomenergia Hivatal alá tartozik, amit pedig az Igazságügy Minisztérium felügyel. Az RHK 1993 óta folytat elemzéseket, hogy Magyarországon melyik helyszín lenne alkalmas lerakó kiépítésre.

A kis és közepes aktivitású tárolónak a kht. a Tolna megyei Bátaapátit választotta ki. Dr. Hegyháti József, az RHK ügyvezetője elmondta: a bátaapáti kutatásokra eddig 13,6 milliárdot fordítottak, a még 30 hónapig tartó vizsgálatokhoz 16 milliárd szükséges, a lerakó építési költsége pedig 10 milliárd forint. Az RHK Kht. felmérései szerint a bátaapátiak többsége egy helyi népszavazáson támogatná a hulladéktároló építését.

"Az atomlerakóról eddig csak szakmai szempontok alapján tárgyalt a kormány, figyelembe kell venni azonban a helyi lakosság érdekeit is. Wekler Ferenc feladata a társadalmi érdekképviselet, és hogy érdekeltté tegye a helyieket a tároló felépítésében" - érvelt Wekler mellett az [origo]-nak László Boglár kormányszóvivő.

Az SZDSZ-es politikus kinevezése azért is furcsa, mivel Wekler a 80-as években azzal szerzett ismertséget, hogy a Baranya megyei Ófaluba tervezett atomtemető ellen tiltakozók élére állt, akik sikerrel meg is vétozték a lerakó építését. Wekler később is azt a véleményt képviselte, hogy nincs szükség új tárolóra, mivel a paksi szemetet Püspökszilágyon is el lehet helyezni. Az 1976 óta üzemelő püspökszilágyi lerakó azonban gyakorlatilag megtelt, ráadásul nem felel meg a biztonsági követelményeknek, így a hatóságok évente újítják az engedélyét.

Wekler az [origo]-nak elmondta: korábbi véleménye nem befolyásolja a munkáját, ennek ellenére objektíven el tudja látni a miniszterelnök által rábízott feladatot. Wekler szerint a kormányfő pont azért jelölte ki őt, mivel közel húsz éve foglalkozik az atomtemető problémájával, így az azt elutasító és támogató érveket is ismeri. A képviselőnek döntési jogköre nincs, feladata a társadalmi szervezetek és a kormány közötti kapcsolattartás, valamint a lerakó helyszínének lakossági elfogadtatása. A végső döntést az Országgyűlés hozza meg.

Arra a kérdésre, hogy Bátaapátit megfelelőnek tartja-e, Wekler nem kívánt válaszolni, a politikus annyit közölt: a héten folytat egyeztetéseket a kormánnyal és csak hetek múlva teszi meg a javaslatit.