Gyanakvók és szegények a magyar idősek

A nyugati országokban egyedül élő idősek lakásaiban többnyire a liftekkel, küszöbökkel, fogódzkodókkal akadnak problémák, míg hazánkban az idősek legfőbb gondja a megélhetés. Az egyedül élő idősek lakáskörülményeit vizsgálta egy nemrég lezárult, három éves átfogó felmérés, melyben öt európai ország vett részt. Magyarországon többször adódott probléma abból, hogy az idősek nem akarták beengedni lakásaikba a kérdezőbiztosokat, mert attól féltek, hogy kirabolják őket.

Míg nyugaton a lakás minősége a probléma az időseknél, Magyarországon a nyugdíjasok azzal küszködnek, hogyan fizessék ki a gázszámlát, a gyógyszereket és az ételt - többek között ez derült ki az Enable Age elnevezésű felmérésből. A kutatás három évig tartott, melyben az idősek élet- és lakáskörülményeit vizsgálták öt európai országban. Nagy-Britanniában, Németországban és Svédországban a magasabb várható élettartam miatt a 80-89 éves időseket vizsgálták, míg Magyarországon és Lettországban a 75-85 éves korosztályt. A mintát úgy alakították, hogy a férfiak fiatalabbak voltak, mint a nők, az alacsonyabb átlagéletkor miatt.

A magyar idősek egészségi állapota rosszabb, az anyagi gondjaik is komolyabbak - mondta az [origo]-nak Kucsera Csaba, a programban tudományos munkatársként részt vevő kutató. Magyarországon csaknem négyszáz egyedül élő, budapesti nyugdíjast kérdeztek ki. Hazánkban és Lettországban többször probléma volt, hogy a kérdezőbiztosok nem tudták elérni az időseket, mert sokaknak közülük nincs telefonja. Többször előfordult az is, hogy az idősek nem engedték be a kérdezőbiztost a lakásukba, mert féltek, hogy kirabolják őket.

"Az idősek nagyon gyanakvóak voltak, de ezt teljes egészében megértettük. A mi résztvevőink egyedül élő emberek voltak, 75-85 évesek. Az egyik legvédtelenebb retegről van szó" - mondta Kucsera Csaba. "Többször előfordult, hogy telefonon egyeztettünk velük interjú-időpontot, de mikor kimentünk, már elutasítottak, rendszerint valamelyik szomszédjuk vagy rokonuk tanácsára" - tette hozzá.

A tanulmány igazolta azt a feltételezést, hogy kapcsolat van az idősek lakáskrülményei és az egészségi állpotuk között. Széman Zsuzsa, a kutatás magyarországi részének vezetője szerint bebizonyosodott, hogy ha az állam valamivel többet költene az idősek lakáskörülményeinek javítsására, az egészségügyi ellátás költségei jelentősen csökkennének. Egy megfelelően átalakított lakásban, ahol például nincsenek küszöbök, több kapaszkodó van felszerelve, ülve lehet zuhanyozni vagy van lift, kisebb a combnyaktörés és az egyéb sérülések esélye.

Széman Zsuzsa szerint jobban kellene figyelni az idősekre, mert védtelen és egyre növekvő rétegről van szó. Hazánkban már figyelmet fordítanak a középületek akadálymentesítésére, de "az idős emberek privát lakásainak átalakítása mint társadalmi feladat teljességgel ismeretlen" - mondta Széman Zsuzsa.

A projekt célkitűzése "olyan EU-komform szociál- és időspolitikai ajánlások megfogalmazása, amelyek elősegítik az egyedül élő idős emberek önállóságát, hozzájárulnak jobb közérzetükhöz, és lehetővé teszik, hogy egészségi állapotukat a lehető legtovább megőrizzék, illetve szinten tartsák, vagyis továbbra is otthoni környezetükben maradhassanak". A kutatás párhuzamosan öt európai ország vett részt: Svédország, Németország, Nagy-Britannia, Lettország és Magyarország. Kétezer időskorút vizsgáltak, kétszáz fővel mélyinterjút is készítettek, amelynek során egy hosszú, 128 pontból álló kérdőívet töltettek ki a kérdezőbiztosok.