Törvényt sért a parlament az alkotmánybíró-választással

Vágólapra másolva!
Noha december végétől már a működőképessége végső határához ér az Alkotmánybíróság a létszámcsökkenések miatt, csak februárban választ új alkotmánybírákat a parlament, ráadásul a harmadik jelölt személyéről egyelőre nem tudtak megállapodni. Az Országgyűlés nem először sérti meg a jogszabályokat az alkotmánybírák válaszátsával összefüggésben.
Vágólapra másolva!

Az Országgyűlés csak februárban választja meg az alkotmánybírókat - jelentette be Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az alkotmánybírákat jelölő parlamenti testület ülése után. "Kettő személyben meg tudtunk egyezni, azonban csak februárban, az első ülésen szavazunk róluk" - mondta a házelnök. Az egyeztetés január végén folytatódik, amikor is egy harmadik alkotmánybíró-jelöltről is meg kellene állapodniuk.

A parlamenti pártok kedden a három alkotmánybírói hely közül kettőre Bragyova András alkotmányjogászt és Kovács Péter nemzetközi jogászt javasolták.

Az eredetileg 11 tagú alkotmánybíróságnak hosszú hónapok óta csak kilenc tagja van, ráadásul december végétől tovább csökken a létszám, lévén az egyik bíró, Strausz János, betölti a korhatárt, így megszűnik a megbízatása. Ezzel működőképessége határára jut a testület, mivel legalább nyolc bíró kell a határozatképességhez. "Alkotmányellenes lesz az alkotmánybírák betegsége" - érzékeltette némi iróniával a helyzetet az Alkotmánybíróság elnöke, Holló András.

A parlament nem tartja be a törvényt

Az Országgyűlés pedig, az alkotmánybírák választásával összefüggésben, nem először sért törvényt. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint ugyanis az új bírát, az elődje a megbízatásának lejártát megelőző három hónap alatt kell megválasztania a parlamentnek. Nemcsak az ez év decemberében lejáró mandátumú Strausz János helyével nem teljesül ez a törvényi aláírás, hanem még a tavaly nyáron "túlkorossá" vált Németh János akkori elnök helyét sem sikerült eddig betölteni. A május elsejétől az Európai Bíróság bírájának megválasztott Czúcz Ottó helyére pedig június végéig kellett volna utódot találnia a jogszabályok szerint az Országgyűlésnek.

Répássy Róbert, az egyezetésen részt vevő fideszes országgyűlési képviselő újságírókkal közölte: az egyeztetésen a szocialista Vastagh Pál javasolta, hogy az Országgyűlés halassza februárra az alkotmánybírók választását. Az ellenzéki politikus szerint Vastagh Pál azzal indokolta kérést, hogy az MSZP nem tud állást foglalni a harmadik bíró személyéről. Répássy Róbert közlése szerint az egyeztetésen részt vevő szocialista képviselő azt is elmondta, hogy mivel nem sikerült a harmadik bíró személyében megállapodni, a szocialisták nem tudják az Országgyűlés hétfői ülésén biztosítani a választáshoz szükséges kétharmados többséget.

"Az MSZP-frakció szeretné elkerülni azt, hogy egy esetleges eredménytelen alkotmánybíró-választás esetén az Alkotmánybíróság méltatlan helyzetbe kerüljön" - olvasható a képviselőcsoport által kibocsátott közleményben. Az MSZP képviselőcsoportja ezért - a szükséges egyeztetéseket követően - javasolja és kezdeményezi, hogy az Országgyűlés februárban, a tavaszi ülésszak kezdetén haladéktalanul válassza meg az Alkotmánybíróság új tagjait.

Fidesz: az MSZP fegyelmezi az Alkotmánybíróságot

A Fidesz úgy látja, hogy az MSZP így akarja fegyelmezni az Alkotmánybíróságot a héten született döntések miatt - mondta Répássy. Az Alkotmánybíróság hétfőn megsemmisítette a büntető törvénykönyv kábítószerkérdéssel kapcsolatos több rendelkezését, valamint a miniszterek és államtitkárok jogállásáról szóló törvényben a miniszterelnök lemondásának harminc napos határidejére vonatkozó passzust.