Az AB hétfőn dönt a kormányfő lemondási idejéről

Az Alkotmánybíróság hétfőn határozatot hirdet a miniszterelnök lemondási idejéről. A miniszterek és államtitkárok jogállásáról szóló törvény Medgyessy Péter augusztus 25-i lemondása kapcsán került az érdeklődés középpontjába.

Az Alkotmánybíróság hétfőn határozatot hirdet a miniszterelnök jogállási törvényben szabályozott lemondási idejéről. Az alkotmányjogászok és a közéleti szereplők, közjogi tényezők véleménye megoszlott atekintetben, hogy a jogállási törvény helyes értelmezése szerint a kormányfő lemondása azonnal, avagy csak harminc nap múlva hatályosul, illetve, hogy az alkotmánnyal összhangban áll-e a törvényi rendelkezés. Az indítványozók szerint a lemondott miniszterelnököt még harminc napig teljes jogkörben hivatalban tartó rendelkezés az alkotmánynak a kormány működését szabályozó több tételével is ellentétben áll. Mádl Ferenc köztársasági elnök Bárándy Péter igazságügy-miniszterrel egyeztetett és a kormányfői lemondás másnapján nyilvánosságra hozott álláspontja szerint a lemondás harminc nap múlva lépett életbe, addig nem ügyvezető, hanem teljes jogkörű volt a Medgyessy-kormány. Az államfő a harminc nap leteltével tett javaslatot az új miniszterelnök személyére.

Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke akkor azt az álláspontot fejtette ki, hogy a jogállási törvény harminc napos lemondási időre vonatkozó rendelkezése alkotmányellenes, a személyiségi jogot sérti, de mégis hatályban van, tehát alkalmazandó. Alkotmányellenességét egyedül az Alkotmánybíróság mondhatja ki. Ugyanakkor Boros László jogszociológus az eset kapcsán azt mondta: Medgyessy Péter és kormánya a lemondástól számított harminc napig ügyvezetőként marad hivatalban, a köztársasági elnöknek pedig ezen időszak alatt kell javaslatot tennie az új miniszterelnök személyére.

Bragyova András alkotmányjogász szerint pedig téves volt Mádl Ferenc és az Igazságügyi Minisztérium kormányfői lemondással kapcsolatos jogértelmezése. A szakember akkor elmondta: a kormánytagok jogállásáról szóló törvény alkotmánnyal összhangban álló értelmezése szerint nem kell várni harminc napot a miniszterelnök lemondásának hatályosulásához, illetve az új miniszterelnök-jelölt parlament elé terjesztéséhez. Ragyova András kifejtette: abban az esetben, ha a jogszabályok pontatlan megfogalmazása miatt több, egymással versengő értelmezés is lehet, akkor az alkotmánnyal összhangban lévőt kellene előnyben részesíteni. Elmondta: az alkotmány a miniszterelnöki megbízatás megszűnésének esetei közé sorolja például azt, ha meghal a kormányfő, megszűnik választójoga, összeül az új parlament, avagy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal a parlamenti többség új miniszterelnököt választ. "Nyilvánvaló, hogy ezek közül egyik esetben sem marad még teljes jogkörű miniszterelnök 30 napig, miért éppen a lemondásnál lenne így" - jegyezte meg.

Az Alkotmánybíróság hétfőn a büntető törvénykönyv kábítószerrel visszaélésre vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatos határozatát is kihirdeti.