Jogaikért küzdenek a vasárnapi apukák

Vágólapra másolva!
Egy vasárnapi apákból álló csoportosulás azzal vádolja a gyámhivatalokat, hogy nagyon gyakran a közös gyermeket gondozó anyák pártjára állnak olyankor, amikor az anya bosszúból megtagadja a láthatást az apáktól. A gyámhivatal szerint az elvált szülőknek maguk között kellene megoldaniuk a problémáikat, és nem a hivataltól várni az igazságtételt.
Vágólapra másolva!

A vasárnapi apákat nagyon gyakran hátrányosan különbözteti meg a gyámhivatal, amikor a gyermeket gondozó anya megtagadja a láthatást az apától, aki emiatt a gyámhivatalhoz fordul - állítja egy "vasárnapi apukákból" álló csoportosulás. Kő Natasa, a csoport vezetője szerint a gyámhivatal gyakran nem alkalmazza a hatályos jogszabályokat és így elsikkadnak az apák jogai. "Sokszor a bírósági gyakorlat sem kedvez az apáknak" - tette hozzá. Az esetek kilencven százalékában a válás után az anya lesz a gondozó szülő, az apa pedig külön él, és bizonyos rendszerességgel láthatja a gyermekét.

Az egyik esetben, amikor egy apa pert indított, mert az elvált felesége nem engedte, hogy láthassa a gyermekét, a bíróság kimondta, hogy "az anyától jogkövető magatartás nem várható el" - mondta Kő Natasa. Ez utóbbi esetben eredetileg az apa volt a gondozó szülő, de az anya magával vitte a gyermeket. Később per indult, és a bíróság végül azért ítélt az anya javára, mert "képtelenség volt visszaszerezni tőle a gyermeket" - mondta Kő Natasa.

A legsúlyosabb eset az volt, amikor egy apa öt éven át nem látta a gyerekét, annak ellenére, hogy joga lett volna hozzá. Az apák Kő Natasa szerint szinte értelmetlen harcot vívnak, sokan belerokkannak, emiatt esetleg nem megfelelően viselkednek, de a legtöbben feladják. "Mire az apa eljut odáig, hogy láthatja, a gyerek már nem akarja látni" - tette hozzá arra utalva, hogy a gyerekeket több esetben az apa ellen hangolja a gondozó anya.

Kő Natasa szerint mivel a nő van "birtokon belül", neki nem érdeke a megegyezés, szerinte a különélő szülő nagyon kompromisszumkész. A csoport jelenleg körülbelül negyven ilyen jellegű esettel foglalkozik, jogi tanácsadást is nyújtanak. Ha az apa panaszt tesz a gyámhivatalnál, hogy az anya akadályozza a láthatást, első körben figyelmeztetik a gondozó szülőt, majd bírságot szabnak ki rá. Kő Natasa szerint azonban a bírságokat sokszor nem fizetik be az anyák, és gyakran nem hajtják be rajtuk. "Az anya, ha akarja, felnevelhet egy gyereket úgy, hogy az apa nem is látta" - tette hozzá. Az anyák a bosszúállás érdekében Kő szerint még a bírságot is vállalják, hiszen tisztában vannak vele, hogy ha a szabályokat nem tartják be, fizetniük kell.

Egy - neve elhallgatását kérő - vasárnapi apuka az [origo]-nak elmondta, hogy négy hónapon át nem látta a 10 éves kislányát. "Júliusban a nyaralásról a feleségem ellopta a gyereket, aki azóta azt is mondta nekem, hogy nem akar látni" - mondta. "A volt feleségem gyámügyi főtanácsos, és kapcsolattartási ügyekkel foglalkozik" - mondta az apuka. "Minden tudását ellenem használja fel, nincs olyan hatóság, ahol én ne lettem volna feljelentve" - tette hozzá.

Kő Natasa szerint ezentúl a bosszúállástól visszatartó erő lehet a Btk. egy módosítása, mely szerint a jövőben a kiskorú veszélyeztetése alá tartozó "kapcsolattartás akadályozása" miatt két évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Csepeli Ágota, a Fővárosi Gyámhivatal vezetője szerint "ha a bírság nem visszatartó erő, ez sem lesz az". Szerinte mire az ilyen ügyekben ítélet születik, már egyébként is nagykorú lesz a gyermek.

Csepeli Ágota szerint a kapcsolattartási problémák fő oka, hogy az elvált szülők képtelenek kommunikálni egymással, és a gyámhivataltól várják, hogy oldja meg az ügyüket. A gondozó és a különélő szülő szerinte a legritkább esetben hajlandó megbeszélni egymással a többnyire kidolgozatlan bírói ítéletekből adódó problémákat. "Ilyenkor általában levelezésbe kezdenek a gyámhivatalon keresztül" - mondta, hozzátéve, hogy az ilyen vitáknak minden esetben a közös gyermek az áldozata.

"Ilyenkor a legkevésbé van szó a gyerek érdekéről" - mondta Csepeli. Szerinte gyakori eset, hogy a gondozó szülő befolyásolja a gyereket, aki emiatt nem akar az apával találkozni. A hivatalvezető szerint azonban sokszor az apák is felelősek azért, hogy a gyermekük elidegenedik tőlük.

Csepeli Ágota szerint a bírságolás elmaradása nem általános, a gyámhivatal negyedévenként ellenőrzi a jegyzőt, hogy rendben folyik-e a bírságok végrehajtása. "Tavaly a 23 fővárosi gyámhivatalnál körülbelül ezer végrehajtási eljárás indult, ami körülbelül négyszáz gyermeket érintett" - mondta Csepeli. Szerinte a Kő Natasa mellé állt apukák problémái is mind különböző okokból következnek.

Csepeli szerint a bírságolás sem jó megoldás, ha a láthatást megtagadja az anya. "A bírsággal egy év alatt el lehet lehetetleníteni egy családot, és az apa kezében még a gyermek-újraelhelyezési per is eszköz" - mondta, bár szerinte ha a különélő szülő pert indít, a bíróságok általában nem ítélnek a javára.