Levélúszók lepték el a Dunát

Szerdán környezetvédők négyezer úszó levelet engedtek le a Dunán, amelyet több, az ívóvíz védelmére felszólító palackosta kísért. A Duna Charta aktivistái így próbálták felhívni a figyelmet a folyók szennyezettségére, és arra, hogy közös felelősségünk a vizek védelme a beleengedett szennyvíz, cián, ólom és más mérgező anyagok ellen.

Mintegy négyezer különleges, parafából, agyagból és falevelekből készült levél-úszó lepte el a Dunát szerdán a Margit hídnál. A természetes anyagokból készült úszókkal a Duna Charta aktivistái arra próbáltak figyelmeztetni, hogy "mozog az élet a felszín alatt", azaz a magyarországi folyók és tavak vizének és élővilágának védelme közös felelősség.

Pap Éva, a Duna Charta aktivistája, aki maga készítte a levél-úszókat, elmondta, hogy a Duna Charta már több mint tíz éve szervez megmozdulásokat "folyóink és vizeink életéért". A szervezet korábban a köztársasági elnököt szólította fel arra, hogy Magyarország alkosson törvényt a folyók védelméről.

Szeptember végén 450 tonnányi háztartási hulladék, elsősorban nagy mennyiségű műanyag palack folyott át Ukrajnából a Tisza Magyarországi szakaszára. A kármentesítési költségek a környezetvédelmi hatóságok tájékoztatása szerint 30 millió forintot tettek ki. Az ukrán környezetvédelmi szervezetek több tucat illegális hulladéklerakót számoltak fel a vízpart közelében.

Idén egy több milliárdos beruházás keretében egy csaknem öt kilométeres gát épült a Duna táti szakaszánál, amire egy elkerülő út miatt volt szükség. Az útépítési munkálatok miatt egy egész ártéri erdőt kipusztítottak. A Duna Charta hiába demonstrált a "romboló beavatkozások elhárításáért", aminek egyedüli értelme szerintük "sokmilliárd adóforint elterelése a gát- és útépítő lobbi számára".

A Duna Charta több ízben tiltakozott a a 2000-es tiszai cián- és ólomszennyezés ellen, melynek során a Tisza élővilága súlyosan károsodott. A szervezet szorgalmazza a bősi vízmegosztás elleni fellépést is, mert a Duna élővilágának "jóvátehetetlen károkat okoz, hogy a folyót egy 40 kilométeres szakaszon betonágyba kényszerítették". Szerintük a bősi vízlépcső a Kárpát-medencét a szárazság fokozódásával sújtja.

Magyarország folyóvizeinek 95 százaléka külföldről érkezik, így az ország állandóan ki van szolgáltatva annak, hogy mi történik a szomszédos országokban, vagyis, hogy ott mennyi csapadék hullik, vannak-e árvizek, hogyan szabályozzák a folyókat, szennyezik-e a vizeket. A Duna vizét 11 ország használja és szennyezi, ezért a környezetvédők szerint nemzetközi szinten kell megoldást találni.

A vizeket nem csak az ipari üzemekeből beleengedett mérgek és egyéb melléktermékek szennyezik, ez csak egy töredéke az egésznek. A vízszennyezés megelőzésével foglalkozók szerint ijesztő méreteket ölt a "természetes" szennyezettség is. Békés megye egyes részein például az ivóvíz arzéntartalma magasan az Európai Unió által megszabott határérték fölött van, ezért ott szakértők szerint sürgősen ki kell építeni egy olyan tisztítórendszert, amellyel ez alá a küszöb alá csökkenthető a mérgező anyagok mennyisége.

Nagy szennyező forrásként tartják számon azokat a településeket is, ahol nincsen csatornarendszer. Az emésztőgödrökből számtalan méreganyag - ammónia, nitrát, mangán - kerül át a talajba, majd a vizekbe. Magyarországon a lakosságnak kevesebb, mint 50 százaléka a lakik olyan helyen, ahol kiépítették a csatornákat. Az Európai Unió területén 70 százalék körüli ez az arány.

Az utóbbi évtizedekben voltak erdemények is, bár ezek nem minden esetben a tervezés és a szakszerű gazdálkodás következményei. A rendszerváltás utáni gazdasági változásban sok olyan ipari létesítmény zárt be, amelyek korábban erősen szennyezték folyóinkat. Nagy ipari települések környékén - például Borsod megyében - a folyók szinte újjászülettek. Jelentős javulást hozott az is, hogy a mezőgazdaságban háttérbe szorultak a műtrágyák, így jóval kevesebb nitrogén kerül a vizekbe.

A víz pazarlása sem olyan nagy mértékű, mint korábban volt. Ma körülbelül 30 százalékkal kevesebb vizet használunk, és ez a tendencia folytatódni látszik - írja egy, a Magyarország vizeiről szóló tanulmány.