Gyerekeinket ölhetik meg a mi dezodoraink

Miközben egyre több veszélyes vegyi anyag vesz körül bennünket, a különböző szerek előállítására és felhasználására vonatkozó európai szabályozás egyre engedékenyebb. A környezetvédelmi minisztérium szerint sok veszélyforrást a jelenlegi ellenőrzési szabályok is kizárnak, de a tárca szakértője szerint sok kockázatot rejtenek a kevésbé vagy egyáltalán nem ismert vegyi anyagok. Az Erzsébet kórház toxikológusa szerint az egyre halmozódó veszélyes anyagok ránk még kevés veszélyt jelentenek, a következő generációk azonban már komoly egészségkárosító hatásokkal szembesülhetnek.

Jelenleg 13 millió vegyi anyagot ismernek a kutatók, igaz, ezek nagy részét soha nem állítják elő, egy jelentős hányadukat pedig csak kismértékben, kutatási célra gyártják. A vegyületek száma évente néhány százzal emelkedik Európában és pár ezerrel az egész világban. Bár az előállított vegyi anyagok egy része igen veszélyes és súlyos környezet- vagy egészségkárosító hatása van, a gyártásukra és felhasználásukra vonatkozó szabályok egyre lazábbak.

Magyarországon a kémiai biztonságról szóló, az európai normákkal megegyező 2000-es törvény szabályozza a vegyi anyagok előállítását és felhasználását. A jogszabály szépséghibája azonban, hogy több mint 100 ezer vegyület nem vagy csak félig-meddig esik hatálya alá. A törvény előkészítésekor ugyanis tudomásul vették azt az európai alapelvet, miszerint azokat az anyagokat nem kell újból bevizsgáltatni, amelyek már az 1980-as években is legális forgalomban voltak az európai közösségen belül. Ezek a vegyi anyagok tehát gyakorlatilag mentesültek a bevizsgálási követelmények alól.

A törvény így is jól szabályozza ugyan a veszélyes anyagok forgalomba hozását, a több mint 100 ezer nevet tartalmazó listán szereplő vegyületek "tartogatnak még meglepetéseket" - fogalmazott az [origo]-nak Kozák Kristóf, a környezetvédelmi tárca főtanácsosa. A listán szerepelnek olyan jól ismert anyagok is, mint a kénsav, illetve olyan ártalmatlan vegyületek, mint például a citrusolaj.

Bár a listán szereplő anyagokat a törvény bevezetésekor nem kellett újra bevizsgáltatni, Kozák szerint "az élet nagyjából megoldotta ezt a problémát", hiszen több anyagról azóta kiderült, hogy ártalmatlan, vagy épp betiltották, mert valamilyen káros hatást fedeztek fel használatánál. A lista ugyanakkor hosszú, és - ahogy a főtanácsos fogalmazott - "vannak benne rejtett aknák".

Nem csak a hazai törvényekkel van azonban probléma. A jelenleg érvényben lévő európai uniós szabályok szerint az évi 10 kilogrammnál nagyobb mennyiségben előállított szereket kell bevizsgáltatni és engedélyeztetni. A kutatási célra készített vegyszerek ugyanakkor mentesülnek a törzskönyveztetési kötelezettség alól. Azokat a vegyi anyagokat sem kell bejelenteni, amelyeket nem hoznak kereskedelmi forgalomba. Ráadásul az 1 tonnánál kisebb mennyiségben termelt szereket csak egyszerűbb vizsgálatnak kell alávetni, néhány toxikológiai és környezetkárosító hatást ellenőrző próbát ki lehet hagyni. A teljes körű bevizsgálás csak 1 tonna fölött kötelező.

A most készülő új, úgynevezett REACH-szabályozás azonban még tovább puhítja a vizsgálati követelményeket. A Kozák által ismertetett tervezet szerint a bevizsgálás alsó küszöbét 10 kilóról 1 tonnára emelnék, és 10 tonnáig csak egyszerűsített adatsorokat kérnének az engedélyeztetéshez.

Ezért kezdett kampányolni a tervezet szigorítása mellett a WWF nevű nemzetközi környezetvédő szervezet. A WWF azt szeretné, ha a bizonyítottan veszélyes anyagokat kivonnák a forgalomból, és csak akkor engedélyeznék használatukat, ha nincs biztonságosabb alternatívájuk, vagy a társadalmi igények nélkülözhetetlenné teszik - mondta az [origo]-nak Trommer Mátyás, a WWF munkatársa. Emellett szeretnék elérni, hogy a cégek által végzett, a törzskönyveztetéshez szükséges vizsgálatok eredményeinek ellenőrzésére egy független szervezetet hozzanak létre. A szabályozást pedig a belső gyártású anyagok mellett az importált termékekre is kiterjesztenék.

Egyre nő a veszélyes vegyszerek koncentrációja

Trommer szerint legalább ennyire fontos, hogy a felhasználók szélesebb körű információkhoz jussanak a vegyi anyagokra vonatkozóan. A testápolók, illatszerek és egyéb kozmetikai termékek összetételét ismertető listákon gyakran feltűnő parfüm felirat ugyanis például 2600 vegyi anyagot jelenthet. A cégeknek azonban jelenleg ennél részletesebb tájékoztatást nem kell adniuk, hogy ezzel is védhessék a termék előállítására vonatkozó üzleti titkot - mondta Trommer.

A vegyipari cégek érdekei pedig hatással vannak a most készülő európai szabályozásra is. A puhuló szabályok ugyanis Kozák szerint egyértelműen azt a célt szolgálják, hogy valamilyen egészségügyi és környezeti szűrő beépítése mellett a jogszabály ne befolyásolja hátrányosan a vegyipari cégek versenyképességét. "A cél az EU vegyipara versenyképességének fenntartása" - fogalmazott.

A WWF szerint azonban a szigorúbb REACH bevezetésének épp az lenne a lényege, hogy ne az utólagos kármentés, hanem a megelőzés kerüljön előtérbe a vegyi anyagokkal kapcsolatos szabályozásokban. A keményebb szabályok bevezetése a szervezet szerint mindössze fejenként évi 1 euróba kerülne az EU minden állampolgára számára. Ez Trommer szerint elenyésző összeg, ráadásul gátat vethetne a nagyon lassan lebomló vegyi anyagok elszaporodásának.

Bár jelenleg még elenyésző az emberi szervezetben található vegyi anyagok mennyisége, a következő generációk már komoly egészségkárosító hatásokkal szembesülhetnek, ha nem fogják vissza valamilyen módon a vegyszerek előállítását és felhasználását - állítja Zacher Gábor, az Erzsébet kórház toxikológusa. Az átlagos vegyi anyag-mennyiség az emberi szervezetben jelenleg 1 pikogramm (10 a -12-en gramm)/gramm, ami elenyészően kicsi. Ez azonban nem azt jelenti, hogy biztos semmilyen veszélyt nem tartogatnak ezek a szerek, hiszen minden mesterséges vegyület fölösleges, normális esetben nulla a koncentrációja az emberi szervezetben, hiszen a test normális működéséhez nem járulnak hozzá - mondta az [origo]-nak Zacher.

A toxikológus szerint, ha 150 éve vizsgálták volna meg valakinek a vérét, abban még semmilyen vegyi anyagot nem találtak volna. A manapság használt vegyszerek jelentős része azonban csak nagyon lassan, több évtized alatt bomlik el, egész életen át testünkben marad, halálunk után pedig visszakerül a természetbe. Itt pedig szinte bárhová eljuthat. Trommer szerint ennek a jelenségnek az egyik legplasztikusabb példája, hogy egy jegesmedve vérében sikerült már kimutatni egy olyan vegyület meglétét, amit jelenleg már csak a trópusokon használnak permetezésre, mert Európában évek óta betiltották veszélyessége miatt.

Zacher szerint a szervezetünkben lévő vegyianyag-koncentráció elsősorban nem számunkra veszélyes, ahhoz ugyanis nagyságrendekkel nagyobb sűrűségre lenne szükség, hogy ezek valamilyen közvetlen mérgezést okozzanak. Ha azonban a vegyianyag-termelés a jelenlegi mértékben folytatódik, akkor a most felnövő generációknak komoly egészségkárosító hatásokkal kell majd szembenézniük. Ilyenek lehetnek a belső elválasztású szervek problémái, a májelégtelenség vagy a daganatos megbetegedések megugrása. Zacher szerint ezért a vegyszerek komoly és összetett gondokat okozhatnak, helyettesítésük pedig költséges és rengeteg kutatást igényel. A toxikológus szerint azonban ez már politikai kérdés. "A szakma elmondja véleményét, a politikusok döntenek. Kérdés, hogy ez mennyire szakmai döntés és mennyire egy pénzügyi lobbi érdekeit szolgálja" - fogalmazott.

Sáling Gergő