Sorkatonák, kisebbségiek, zaklatók a parlamentben

Hétfőn megkezdődik a parlament őszi ülésszaka. Az Országgyűlés egyik legfontosabb döntése lehet az önkéntes haderőre való áttérés. Valószínűleg módosítják a kisebbségi törvényt, hogy kiszűrjék az "álkisebbségieket". Napirenden szerepel az alkotmányt módosító közjogi törvénycsomag, valamint a családon belüli erőszak miatti távol tartás kérdése is. Természetesen szavaznak a költségvetési törvényről. Egyelőre két képviselővel kevesebb lesz az ülésteremben, mivel két EP-képviselőnek választott egyéni képviselő helyére csak később választanak új személyeket.

386 helyett szeptember 6-án 384 képviselővel kezdődik meg a parlament őszi ülésszaka. Két EP-képviselő - a fideszes Szájer József és Surján László - ugyanis egyéni képviselő volt. Választókörzetükben - Sopronban és Szécsényben - emiatt novemberben tartanak időközi választást.

A parlament törvényalkotási programjában 47 előterjesztés szerepel az őszi ülésszakon. Mint minden ősszel, idén is sor kerül a zárszámadási törvény megtárgyalására, illetve az új költségvetés elfogadására.

Októberben tárgyalják az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt javaslatot, amely az önkéntes haderőre történő áttérésnek teremti meg a jogi alapjait. Ennek révén megszüntetik, pontosabban felfüggesztik a sorkötelezettséget, amelyet csak rendkívüli állapot esetén állítanának vissza. Az országot pedig a jövő évtől már csak profi és önkéntes haderő védi a kormány ígérete szerint.

Szintén októberben foglalkozik az Országgyűlés az "etnobiznisz" megakadályozására és az álkisebbségiek kiszűrésére hivatott javaslattal. Az elmúlt két kisebbségi önkormányzati választáson ugyanis számos olyan képviselő jutott kisebbségi színekben mandátumhoz, akik nem is tartoznak az adott kisebbséghez. A két legismertebb példa a jászladányi cigány kisebbségi testületbe bekerülő magyarok esete (az öttagú testületből négy nem roma), valamint az egykori kisgazda vezető, Lányi Zsolt örmény képviselősége.

Záróvitára vár a választási eljárásról szóló törvény módosítása, amely többek között rendezi a külföldön történő szavazást. Erre az európai uniós csatlakozás miatt van szükség. Az EU-ban ugyanis előírás, hogy a választásra jogosultak külföldön is szavazhatnak, ha igényüket előre jelzik. Az eredeti javaslatban a kormány azt szerette volna, ha külföldön elektronikus úton lehetne szavazni, ezt azonban az ellenzék tiltakozása miatt elvetették.

A részletes vitája következik ősszel a családon belüli erőszak miatt alkalmazható távol tartásról szóló törvényjavaslatnak. Az igazságügyi miniszter javaslata szerint 5-10 tíz napig el kell hagynia otthonát a családját bántalmazónak. Ez alatt az idő alatt az anyagiakról gondoskodnia kell, de az illető nem keresheti családját sem személyesen, sem telefonon. A távol tartás maximum 20 napra meghosszabbítható a javaslat szerint.

Az őszi ülésszak egyik kiemelt feladata lesz a tavaly ősszel benyújtott, a fontosabb közjogi törvényeket és az alkotmányt is módosító közjogi törvénycsomag tárgyalása. A jogalkotásról szóló törvényjavaslat szerint többek között nagyobb hangsúlyt kell majd helyezni a jogszabályok előzetes és utólagos hatásvizsgálatára. A törvényjavaslat elfogadása esetén kötelező lesz az érintett minisztériumoknak honlapjukon közzétenni a jogszabálytervezetek szövegét, és mindenki számára biztosítani a véleménynyilvánítás lehetőségét.

Változik az Alkotmánybíróságról szóló törvény is. Ennek értelmében az alkotmánybírák megbízatása 9-ről 12 évre emelkedik, és bővül a soron kívüli eljárások köre. A törvénymódosító csomag részeként módosul az alkotmány is. A kormány felhatalmazást kaphat nemzetközi szerződések ideiglenes kihirdetésére is a módosítás révén, a kihirdetett szerződést az Országgyűlésnek utólag egy éven belül kell megerősítenie.

Novemberben vitázhatnak a képviselők az egészségügy reformjáról szóló törvényjavaslatról. A humángenetika is az Országgyűlés napirendjére kerül a kormány tervei szerint: a személyes genetikai adatok védelmével, a genetikai kutatásokkal, tesztekkel és szűrővizsgálatokkal, valamint a biobankok működésével foglalkozik az egészségügyi tárca javaslata.

Augusztusban nyújtotta be az igazságügyi miniszter az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet szintén ősszel vitat meg az Országgyűlés. Megtárgyalásra vár a vadgazdálkodásról és a lakásszövetkezetekről szóló törvény is.

Várhatóan döntenek az idén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslatról is, amely többek között gyorsítaná az ügyintézést például az elektronikus ügyintézés által.