Medgyessy nem mondott le

Medgyessy Péter miniszterelnök szerda reggel felkereste hivatalában Mádl Ferenc köztársasági elnököt. Bár valószínűsíthető volt, hogy benyújtja lemondását, megelőzve ezzel a koalíciós pártok által tervezett konstruktív bizalmatlansági indítványt, Medgyessy nem mondott le, csupán a kialakult helyzetről értekeztek. A kormányfő nem kaphatta meg a kívánt garanciákat a gyors kormányváltásra az államfőtől, ezért nem mondott le - mondták az ügyet jól ismerő jogászok. Ugyanakkor a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóirodája arról tájékoztatott, hogy a  megbeszélésen nem esett szó garanciakérésről.

Medgyessy Péter miniszterelnök szerda reggel 9 órakor kereste fel Mádl Ferenc köztársasági elnököt. Medgyessy sem befelé menet, sem a félórás tárgyalást követően nem nyilatkozott. Korábbi nyilatkozatai fényében többen valószínűnek tartották, hogy benyújtja írásban a lemondását. A Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársai azonban a találkozó után azt közölték, hogy Medgyessy nem mondott le, csupán a kialakult helyzetről beszélt Mádllal.

Medgyessy Péter miniszterelnök azzal a feltétellel adta volna be lemondását szerdán Mádl Ferenc államfőnek, ha a kormányváltás a lehető legrövidebb időn belül lezajlik, ám erre nem kapott garanciát - közölték az MTI-vel a kormányfő előzetes konzultációinak tartalmát jól ismerő, magukat megnevezni nem kívánó jogászok. "Nyilvánvaló, hogy Medgyessy Péter nem kapta meg a kívánt garanciát" - mondta az MTI-nek egyikük, aki a kormányfő kedd délutáni megbeszéléseinek tartalmáról azok egyes résztvevőitől értesült.

A kormányfő kedden este szobájában egyeztetett több vezető MSZP-s politikussal, kormánytaggal, alkotmányjogásszal és politológussal arról, lemondjon-e vagy megvárja, amíg a parlamentben leváltják. A kormányfő Kovács László MSZP-elnökkel, Bárándy Péter igazságügyi miniszterrel, Lendvai Ildikó frakcióvezetővel, Baja Ferenccel, Török Gábor politológussal és Tölgyessy Péter fideszes képviselővel, alkotmányjogásszal is beszélt a lehetőségekről. Tölgyessy volt a konstruktív bizalmatlansági indítvány egyik kidolgozója.

E konzultációk tartalmát jól ismerő jogászok az MTI-t arról tájékoztatták, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítványra, illetve a miniszterelnök lemondására vonatkozó hatályos szabályozás egymástól gyökeresen eltérő jogértelmezésekre ad lehetőséget. "A lemondás, illetve a konstruktív bizalmatlansági indítvány alkotmányos szabályainak vizsgálata során egymással versengő, ellentétes, de egyformán konzekvens értelmezésekre lehet jutni" - mondta egyikük. Ennek oka pedig az, hogy az 1990-es MDF-SZDSZ paktum nyomán az alaptörvényben rögzített konstruktív bizalmatlansági indítvány, illetve a többi idevonatkozó szabályozás nem teljesen egyértelmű - fejtegették többen.

Az egyik álláspont szerint a konstruktív bizalmatlansági indítványt, mellyel a hivatalban lévő kormányfő iránti bizalomvesztésről és az új jelölt megválasztásáról egyszerre szavaz a parlament, nem lehet a már lemondott, ügyvezető miniszterelnökkel szemben benyújtani. A másik álláspont szerint ugyanakkor a miniszterelnök lemondása után is sikeresen élhet a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal az országgyűlési többség. Ez az értelmezés azonban azt is magában hordozza, hogy a lemondott miniszterelnök harminc napig még hivatalában marad, és az államfő csak annak leteltével adhat megbízatást a miniszterelnök-jelöltnek.

Ezért a miniszterelnök úgy döntött: attól teszi függővé lemondását, hogy az államfő a lemondást követően nyomban hozzáfog-e az új jelölt parlament elé terjesztésének előkészítéséhez, avagy azt az álláspontot teszi-e magáévá, hogy a lemondott miniszterelnök még harminc napig hivatalában van, és csak azután kaphat megbízatást az utódja - mondta több, neve elhallgatását kérő jogász. Azt a véleményüket is kifejezték, hogy Medgyessy Péter szerdán nem kaphatta meg Mádl Ferenctől a gyors, zökkenőmentes kormányalakításra vonatkozó garanciát. Az államfő a miniszterelnök lemondása esetén leghamarabb csak a lemondástól számított 30 nap elteltével adna megbízatást az új miniszterelnök-jelöltnek, így pedig igencsak elhúzódna az új kormány megalakítása - magyarázta egyikük.

Medgyessy Péter korábban azt közölte: a gyors megoldás az ország létérdeke, ezzel akarja elkerülni, hogy az elért eredményeket a következő politikai kurzus visszavonja, a forintot támadás érje, hogy megrendüljön a munkahelyteremtéshez fontos befektetői bizalom és az ország nemzetközi tekintélye.

Az MTI által megkérdezett jogászok szerint a miniszterelnöknek "feltehetően már csak néhány órája van" arra, hogy benyújtsa lemondását. Az MSZP szerdai kongresszusán ugyanis megválasztják az új miniszterelnök-jelöltet, és ha ezt követően mond le Medgyessy Péter, ezzel könnyen azt a látszatot keltheti, hogy a jelölt személye miatt jutott erre az elhatározásra.

Magyarország rendszerváltás utáni történelmében sem a miniszterelnök lemondására, sem konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtására nem volt még példa, tehát az ilyen helyzetekre vonatkozó jogi szabályozást a gyakorlatban még nem alkalmazták.