Falvakban inkább választanak nőt vezetőnek

Egyre aktívabbak a nők a politikában és egyre többen akarnak közülük a rendőrségnél dolgozni - derül ki a Belügyminisztérium jelentéséből. Az önkormányzati választásokon elsősorban a kisebb településeken szerepeltek eredményesen, ahol egyébként is a nőkre hárulnak a szociális problémák. A minisztériumi összefoglaló szerint bár a társadalom egyre inkább elfogadja a rendőrnőket, a rendőrség felső vezetésében még mindig alak akad nő.

Nők a hatalomban és a döntéshozatalban címmel a Belügyminisztérium (BM) közzétett egy összeállítást arról, hogy 1999 és 2003 között hogyan alakult a nők helyzete a politikában és a belügyi szerveknél. A jelentést az 1995-ös pekingi nőkonferencián elfogadott cselekvési program részeként adták ki. A konferencián ugyanis kimondták, hogy az egyes országoknak rendszeresen adatokat kell szolgáltatniuk a nők helyzetéről.

Elfogadták őket

A BM összefoglalója szerint a 2002-es országgyűlési választások idején a nők "jelentős aktivitást tanúsítottak": az összes képviselőjelölt 20 százaléka nő volt. Igaz, a megválasztott képviselőknek már csak 9 százalékát tették ki. A BM szerint ennek oka az, hogy a választók olyan nőkre hajlandók szavazni, akiknek volt már valamilyen vezetői tapasztalatuk. Az összefoglaló szerint ezt támasztja alá az is, hogy a megválasztott harmincöt képviselő nő közül huszonkettő 41 és 65 év közötti.

Valamivel pozitívabb a kép az önkormányzati választások esetében. A 2002-es őszi szavazáson a települések 14 százalékának élére nőt választottak polgármesternek, a helyi képviselőknek pedig közel 35 százaléka nő. A BM felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a fővárosi kerületek polgármeseri székéért induló 12 nő közül csupán kettőt választottak meg.

Az összefoglaló szerint a nők inkább a kisebb, gyakran csak pár száz lakosú településeken szerepeltek eredményesen. Különösen igaz ez Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya és Somogy megyére. A BM szerint mindennek az az oka, hogy az előregedett lakosságú kistelepüléseken sok a szociális probléma, amelyek megoldásában a nők nagy szerepet vállalnak. Ennek révén pedig ismertségre, és népszerűségre tesznek szert, amelyek fontosak a polgármesteri tisztség elnyeréséhez - áll a jelentésben.

Az összefoglaló kitér arra is, hogy milyen a nők helyzete a BM-hez tartozó szerveknél. A tárcához tartozó mintegy 60 ezer alkalmazott közül 19 ezer nő. A jelentés szerint ez az arány megközelíti a 32 százalékot, ami megfelel az uniós átlagnak. A nők főleg a különböző hivatalokban vannak jelen, a közigazgatási hivatalokban például 70 százalék az arányuk. A minisztérium központi szervénél a vezetői posztok közel felét, 42 százalékát is nők töltik be.

Ezektől a számoktól jóval elmaradnak a rendvédelmi szervek, ahol az állások 30 százalékát töltik be nők. Pedig a ma már rendszeresen nő, igaz, a felvettek között ez már csak 20-30 százalék. Az összeállítás szerint a "nők általában jól teljesítenek az iskolákban, s a fizikai, egészségügyi, pszichológiai alkalmassági feltételek sem jelentenek számukra legyőzhetetlen akadályt".

A rendőrségnél 1994-ben még a vezető beosztások 6 százalékát töltötték be nők, ma már 15 százalékát. Ez a szám ugyan megfelel a létszámarányuknak, a felső vezetésben azonban már csak elvétve található nő - jegyzik meg az összefoglalóban. A BM felhívja ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy felmérések szerint a lakosság egyre inkább elfogadja a rendőrnőket, és ők sem érzik magukat hátrányban munka közben.