Vágólapra másolva!
Az elmúlt másfél hónapban a végzetes szegedi betegcserén túl több hasonló, de következmények nélkül járó betegcsere is történt az országban. A Magyar Orvosi Kamara szerint ebből is látszik, hogy az orvosok mennyire leterheltek. A kamara főtitkára szerint amíg Magyarországon nem érvényesítik az uniós normákat, amelyek előírják a kötelező pihetőidőt, addig előfordulhat tévesztés.
Vágólapra másolva!

Július elején történt az a végzetes szegedi betegcsere, amikor nem a megfelelő páciensen végezték el a koponyaműtétet és a beteg ezt követően meghalt. Rá egy hónappal ismét összecseréltek két beteget Szegeden, de a betegfelvételkor rájöttek a tévedésre. Szentesen egy orvos egy beteg zárójelentését cserélte össze egy másik beteg kórlapjával, a tévedésre maga rájött. Legutóbb pedig Kaposváron keverték össze két beteg kezelőlapját. Bár a papírokat összekeverték, a két betegnek ugyanazt a kezelést írták elő, így nem történt probléma. A vétkesek ellen minden esetben - kivéve a még lezáratlan szegedi ügyet - fegyelmi eljárás indult és megrovást vagy figyelmeztetést kaptak a betegcserében elmarasztaltak.

"Mindig voltak kisebb-nagyobb tévedések, most sincs több, mint korábban" - mondta az [origo]-nak Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára. Szerinte a legfőbb probléma az, hogy az orvosoknak az uniós előírások ellenére sem biztosítják a 24 órás ügyelet után a pihenőidőt.

Az uniós csatlakozással életbe lépett törvény szerint az orvosok heti munkaideje maximum 48 óra lehet, ezt csak legfeljebb 12 óra önként vállalt többletmunka erejéig lehet túllépni. Egy naptári napon legfeljebb 12 órát dolgozhat egy orvos, két műszak között pedig 11 órának kell eltelnie. Egy korábbi, 2000-es kormányrendelet értelmében - amely az ügyeletekről szól - ugyanakkor havonta 6 ügyeletet is elláthat az orvos. Az ügyelet a munkaidő végétől a következő kezdetéig tart és legfeljebb 18 óra lehet. Rendkívüli esetben vagy hétvégén azonban a 24 órás ügyelet is megengedhető. A rendelet szerint az ügyelet után nem jár pihenőidő, csak ha 24 órás ügyeletet látott el az orvos. Ez utóbbi esetében 8 óra pihenést kell bizosítani.

A szentesi orvos arra hivatkozott, hogy 30 órája dolgozott, amikor hibázott, de ezt a magyarázatot nem fogadta el a fegyelmi bizottság. A szentesi kórház főigazgatója, Borzik Márta az [origo]-nak a korábban említett kormányrendeletre hivatkozva közölte: a vétkes orvost a törvényes előírásoknak megfelelően foglalkoztatták. "Minden ügyeletben lévő orvos ugyanennyit dolgozik. Reggel 8-tól délután 4-ig a munkaidejét töltötte, majd délután 4-től másnap reggel 8-ig ügyeletes volt. Ezt követően pedig reggel 8-tól délután 4-ig ismét a rendes munkaideje szerint dolgozott" - közölte. A főigazgató elismerte, hogy orvosaikkal szemben nagy az elvárás, ezt azzal magyarázta, hogy egy másfél évvel korábbi, "súlyos anyagi és erkölcsi válságot" kellett ledolgozniuk. "A teljesítőképesség felső határán működünk. Sok mindenre kell figyelni, de ezt a munkatársak megszokták és ettől az esettől eltekintve nem voltak hibák" - jegyezte meg.

"Amíg Magyarországon nem vezetik be, hogy a kötelező pihenőidőt be kell tartani, addig az orvosok fásultak, fáradtak, nem tudnak megfelelően koncentrálni és hibáznak" - állította az [origo]-nak a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára, Gyenes Géza. Megjegyezte azt is, hogy szerencsésebb lenne, ha a kisebb, egészségkárosodással nem járó hibákat a kórház belügyének tekinthetné. Mivel az ilyen ügyek mostanában nagy visszhangot kapnak, Gyenes szerint félő, hogy a betegek elvesztik a bizalmat az orvosok iránt.

Forrás: MTI
Forrás: MTI

A főtitkár szerint a felelősségnek több esetben - így például a szentesi ügyben - osztottnak kell lennie. Igaz, hogy az említett esetekben az orvosok hibáztak, és ezért felelősségre vonták őket, de Gyenes szerint a munkáltató is hibás, ha a hibát azért követi el az orvos, mert fáradt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jogszabály szerint az orvosnak joga van írásban jelezni a munkáltatója felé, hogy érzése szerint nem bírja megfelelően ellátni a munkáját, és ilyen esetben gondoskodni kell a leváltásáról.

"Az unióban egy orvos dolgozik, ügyel, majd pihen. Nálunk dolgozik, ügyel, majd megint dolgozik. Régóta mondjuk, hogy ezen változtatni kell" - mondta Gyenes. A kamara ugyanakkor azt is kifogásolja, hogy az ügyeleti időnek csak a töredékét fizetik ki, és a nyugdíj mértékét meghatározó szolgálati időbe is csak egy része számít bele, vagyis anyagilag sem éri meg ügyelni az orvosoknak.

1998-1999 körül a német orvosok hasonló ügyben már az Európai Unió bíróságához fordultak, mivel Németországban sem tartották be az amúgy 1993-as irányelvet és a megengedettnél többet dolgoztatták őket - mondta a kamara főtitkára. A nemzetközi bíróság ekkor kimondta: az EU-irányelv minden uniós országra nézve kötelező, eltérni csak akkor lehet, ha az uniós szabálynál kedvezőbb feltételeket biztosít az adott ország.

A szentesi ügyben - ahol az orvos 30 órája dolgozott, mikor összecserélt két kórlapot - a Csongrád megyei egészségügyi bizottság egyik tagja bejelentette: próbapert indít a kórház főigazgatója ellen, amiért nem biztosított pihenőidőt. Ezt a kezdeményezést a MOK is támogatja. Ha végigjárják a magyar lehetőségeket, a MOK tervei szerint az EU bíróságához fordulnak, hogy ismét jelentse ki: kötelező az uniós irányelveket betartani.

Az egészségügyi minisztérium sajtószóvivője az [origo]-nak elmondta: a tárca 10 milliárd forintot biztosított a költségvetésből arra, hogy a 2003-ban született, május 1-jével életbe lépő törvénynek megfelelően az önként vállalt túlórákra kifizessék az orvosoknak a megemelt díjakat. Azt azonban nem tudta megmondani, mely szervnek kellene azt ellenőriznie, hogy a törvényben megengedett időn túl ne dolgoztassák az orvosokat.

Kapcsándi Dóra