Milliárdok folytak el kirekesztő iskolákra

A 19 felkeresett általános iskola közül 14-ben elkülönítik a hátrányos helyzetű, főleg roma diákokat. Kilenc esetben kifejezetten durva szegregációt tapasztaltak a jelentés készítői. Mindössze két olyan általános iskola akadt, ahol nem volt ilyen probléma. Az elkülönítés egyik formája, hogy a cigány gyerekek többségét külön csoportban, értelmi fogyatékosnak minősítve tanítják. Van olyan iskola, ahol a normál képzésben résztvevő cigány gyerekeket a kisegítősökkel együtt ebédeltetik, és ballagáskor a tablóképeiket is az ő fotóik közé helyezik el.

Fotó: Fábián Évi
Külön tablóra kerülnek (Képünk csak illusztráció)

A szakiskolák esetében is tapasztaltak elkülönítést, a jelentés szerint azonban ezekben az intézményekben a legnagyobb probléma az volt, hogy a Phare-program keretében olyan képzéseket indítottak, amelyekkel a hátrányos helyzetűek nem tudnak elhelyezkedni.

A felmérés során kitértek arra is, hogy a tanárok milyen véleménnyel vannak a romákról. A jelentés szerint ez volt talán a "legmegdöbbentőbb" pontja a vizsgálatnak. "Az intézmények többségében úgy gondolják, hogy a cigányok alacsony kulturális színvonalon élnek, hajlamosak a bűnözésre, az alkoholizmusra, nem törődnek a gyerekükkel" - olvasható az összefoglalóban. Van olyan iskola, ahol úgy vélik, hogy a "cigány gyerekekkel nem lehet mit kezdeni, mert agreszívek, ami genetikai örökség".

Fűtőként dolgozik a szociális munkás

A kutatás szerint gondok vannak a pedagógusok és a hátrányos helyzetű családok kapcsolatában is. Erre utal, hogy sok helyen a szülők és a gyerekek nem is tudtak arról, hogy az iskolában Phare-program zajlik, sőt, semmilyen változást nem érzékeltek az oktatásban. Az egyik általános iskolában ugyan dolgozik egy cigány származású szociális munkás, de őt valójában - mint a jelentésből kiderül - fűtőként, takarítóként és dadusként foglalkoztatják. A szakiskolákban még rosszabb a helyzet, ott ugyanis a tanárok már szinte egyáltalán nem is foglalkoznak azzal, hogy kapcsolatba lépjenek a szülőkkel. A jelentés szerint előfordult olyan eset, amikor a szülő tudta és beleegyezése nélkül nyilvánítottak magántanulóvá egy "továbbtanulás előtt álló, renitensnek minősített" gyereket.

Van azért pozitív példa is: az egyik iskolában anyák napján az egyik roma kislány lovári nyelven mondott el egy mesét, amelyet aztán egy másik diák magyarul is előadott. A jelentés szerint ez "óriási élmény volt ez szülők, gyerekek számára egyaránt".

A kutatók úgy vélik, a programmal az volt az egyik probléma, hogy már a kiírásban szereplő célok is homályosan voltak megfogalmazva. A másik gond, hogy a jelentés szerint az iskolák nincsenek felkészítve arra, hogy szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeket oktassanak. "Az iskola a szófogadást, a fegyelmezettséget, a koncentrációt, középosztályi családban felnövő gyerekekre jellemző kommunikációs készséget" vár el a diákoktól, és minél távolabb áll ettől valaki, "annál könnyebben minősítik fogyatékosnak és kezelhetetlennek" - állapítják meg a kutatók.

Nem idő volt látványos eredményekre

Az OM közoktatási helyettes államtitkára, Sipos János az [origo] megkeresésére emlékeztetett arra, hogy az iskolák mindössze egy tanév erejéig vettek részt a programban. Sipos szerint nem lehet elvárni az iskoláktól, hogy ennyi idő alatt komoly eredményeket mutassanak fel, és jelentősen javítsák például a roma diákok továbbtanulási esélyeit. A program végére sok probléma derült ki, de azokat utólag már nem lehetett orvosolni - mondta az államtitkár.

Sipos hozzátette, hogy a minisztérium a hasonló programok kidolgozásakor és működtetésekor fel fogja használni a kutatás eredményeit. Például most már nemcsak a projektvezetők véleménye alapján értékelik majd az iskolák teljesítményét, hanem megkérdezik a gyerekeket, szülőket és a program más résztvevőit is. Emellett a pályázók, azaz az iskolák már a program közben is kapnak visszajelzést arról, hogy szakmailag megfelelően teljesítenek-e.

Az oktatási tárca felhívta a figyelmet arra is, hogy a Phare-program pályázati felhívásai még az előző kormány idején, 2000 szeptemberében jelentek meg. A támogatási szerződéseket 2001 szeptember végéig zárták le. A programok 2002 júliusában zárultak, de többen halasztást kértek a végső elszámolásra.

Kérdésünkre az államtitkár elmondta, az egyenlő bánásmód követelményét sértő eseteket az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) vizsgálja ki a közoktatási törvény 2003. szeptember 1-én hatályba lépett módosítása szerint. Mivel azonban a programról készült jelentés alapjául szolgáló vizsgálatot a törvénymódosítás hatályba lépése előtt végezték, így az akkor tapasztalt gyanús esetek kivizsgálására az OKÉV nem jogosult. Sipos megjegyezte viszont, hogy a további pályázatok során külön figyelnek majd azokra az iskolákra, ahol korábban visszásságokra derült fény.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK