Milliárdok folytak el kirekesztő iskolákra

A hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására adott több milliárdos támogatás ellenére is előfordul, hogy az iskolákban elkülönítik a roma diákokat - derül ki annak a kutatócsoportnak a jelentéséből, amely az előző kormány idején zajlott uniós program egy részét vizsgálta. A vizsgált iskolák többségében ráadásul továbbra is úgy vélik, hogy a cigányok alacsony kulturális színvonalon élnek, és hajlamosak a bűnözésre. Az oktatási tárca illetékese szerint a program rövid ideig tartott, és ennyi idő alatt nem lehet látványos eredményeket felmutatni.

"A kommunista csavargyár történetére emlékeztet" - írja Michael Sinclair Stewart antropológus a hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású diákok felzárkóztatását célzó Phare-program vizsgálatáról szóló jelentés előszavában. Az anekdota szerint a gyárnak súlyban adták meg, hogy mennyit kell termelni, és amikor nem tudták teljesíteni az elvárásokat, akkor az utolsó pillanatban hozzákezdtek egy száztonnás anyacsavar elkészítéséhez. Persze tudták, hogy semmire nem lehet majd használni az óriási csavart, de így legalább teljesítették a tervet.

Stewart szerint ez történt most a Phare-program esetében is, amelynek keretében 1999 és 2003 között összesen 3,2 milliárdos támogatást kapott 207 több iskolából álló társulás. Az összeg több mint felét az Európai Unió adta Phare támogatásként, a többit az oktatási és a gazdasági tárca. Az összegek felhasználását szigorúan ellenőrizték, és a pályázat kiírói - az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja és az Oktatási Minisztérium (OM) - rendben is találtak mindent. Közben azonban olyan visszajelzések is érkeztek, hogy a támogatott iskolákban a hátrányos helyzetű gyerekek továbbra is elkülönülten tanulnak a többiektől, és hogy az oktatás során komoly megkülönböztetések érik őket - derül ki az OM által most nyilvánosságra hozott terjedelmes jelentésből.

Bántalmazás is előfordul

Az oktatási tárca ezeknek a visszajelzéseknek a hatására bízta meg a Fleck Gábor szociológus által irányított kutató csoportot. A vizsgálat során 19 általános iskolát és 9 szakiskolát kerestek fel még 2003-ban. Megkérdezték az iskola illetékeseit és a hátrányos helyzetű családokat is. A programon belül két alprogramot (pedagógiai programok fejlesztése, illetve felzárkóztató és szakképesítő programok megvalósítása) vizsgáltak, amelyekre összesen egymilliárd forintos támogatást adott az EU és a két magyar minisztérium.

A kutatók nem arra voltak kíváncsiak, hogy az intézmények mennyire feleltek meg a kiírásban szereplő irányelveknek, hanem arra, hogy a program milyen hatással volt a célcsoportra, azaz a hátrányos helyzetű gyerekekre.

A jelentés szerint a program ebből a szempontból sikertelen volt, az iskolák ugyanis a támogatásból "ugyanazt az elhibázott gyakorlatot folytatták", amelyet már évtizedek óta kritizálnak a szakemberek. "Egymilliárd forint elköltése és a program megvalósításának pozitív minősítése után még mindig előfordul, hogy néhány iskolában testileg bántalmazzák a gyerekeket, csúfolják őket származásuk miatt, másik osztályba rakják egy részüket" - állapítja meg a jelentés, amely szerint a vizsgálat egyik fő tanulsága az, hogy az iskolák nem is a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására, hanem saját működésükre fordították a pénzt.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK