Megsértette az ORFK Horváth Szilárd személyiségi jogait

Megsértette Horváth Szilárd jó hírnévhez fűződő személyiségi jogait az Országos Rendőr-főkapitányság, amikor 2002. május 9-13. közötti kommunikációjában azt a hamis látszatot keltette, hogy Horváth Szilárd a móri mészárlás egyik elkövetője lehet - mondta ki kedden született elsőfokú ítéletében a Fővárosi Bíróság. Horváth 20 millió forintos nem vagyoni kártérítést követelt a rendőrségtől, a bíróság azonban csak félmilliót ítélt meg neki.

Horváth Szilárd azért indított pert az ORFK ellen, mert álláspontja szerint a rendőrség kommunikációja miatt az emberek a mai napig azt hiszik, ő az egyik gyilkos, jóllehet ténylegesen nem gyanúsították meg a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás elkövetésével.

A bíróság kedden kihirdetett ítéletében kötelezte az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy nem vagyoni kárként fizessen meg 500 ezer forint tőkét és kamatait a felperesnek, az ítélet jogerőre emelkedése után pedig a rendelkező részt elégtétel adásaként jutassa el az MTI-hez nyilvános közlésre. Emellett 25 ezer forint perköltséget is meg kell fizetnie az ORFK-nak. A felperes Horváth Szilárdot 450 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a bíróság.

Az ítélet indoklásában Pataki Árpád bíró hangsúlyozta: mindenkit megillet az emberi méltósághoz és jó hírnév védelméhez való jog, amelytől senkit nem lehet megfosztani és amely alapjogok érdemtől függetlenül mindenkinek járnak. A bíró hangsúlyozta: a jó hírnév nem azt jelenti, hogy valakiről csak jót szabad mondani, hanem azt, hogy mindenkiről csak a valót lehet mondani, legyen az akár jó, akár rossz. "Tehát a bíróság az ítéletében nem a felperes személyiségét minősíti, nem arról foglal állást, pozitív személyiség vagy negatív személyiség", csak arról dönt, elkövették-e a jogsértést - mondta a bíró.

A bizonyítékok mérlegelését követően a bíróság arra az álláspontra jutott, hogy az ORFK "bizonyos munkatársai, kommunikációért felelősei nem jártak el kellő gondossággal akkor, amikor önmagában a bűncselekménnyel összekapcsolható személy kategóriáját megalkották, ugyanis ez a közvélekedés számára elég egyszerűen lefordíthatóan többet jelentett, mint az összefüggésbe hozhatóság".

Az indoklásban elhangzott: tanúvallomások igazolták, hogy úgy tekintettek a felperesre, mint aki potenciális elkövetője lehetett a bűncselekménynek, miközben utóbb az is kiderült, hogy Horváth Szilárd még csak összefüggésbe sem hozható a bűncselekménnyel. A bíró "kommunikációs hibának" nevezte, hogy a rendőrség honlapján Horváth Szilárd körözésének okaként emberölés alapos gyanúja szerepelt. A bíróság szerint a rendőrség kommunikációja alkalmas volt olyan látszat keltésére, hogy Horváth Szilárd elkövetője lehetett a móri mészárlásnak.

Horváth Szilárd 20 millió forint nem vagyoni kártérítést kért személyiségi jogainak megsértése miatt, a bíróság azonban ezt súlyosan eltúlzottnak találta, és megállapította, hogy a felperes személyére közvetlenül ható következményeket nem sikerült érdemben bizonyítani.

Az ítélet ellen mind a két fél fellebbezett.

KAPCSOLÓDÓ CIKK