Szavazhatunk a határon túliak állampolgárságáról

Várhatóan a közeljövőben népszavazást tartanak Magyarországon arról, hogy a határon túli magyarok kaphassanak-e magyar állampolgárságot. A Magyarok Világszövetsége állítja: a kettős állampolgárság ügyében több mint kétszázezer aláírást gyűjtöttek össze három hónapon belül, így ha azokat hitelesítik, akkor az Alkotmány értelmében ki kell írni a népszavazást.

Pénteken adja át a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) az Országos Választási Irodának (OVI) azokat az aláírásokat, melyeket ügydöntő népszavazás kiírása érdekében gyűjtöttek az elmúlt hónapokban. Az MVSZ szerda estig gyűjti még a szignókat, de a szervezet közleménye szerint már 255 ezer aláírás megvan. A népszavazás kiírásához 200 ezer is elegendő. A szervezet a következő kérdést akarja népszavazásra bocsátani:

"Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti "Magyar igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"

Ha a népszavazáson a választásra jogosultak több mint fele megjelenik, és a többség igennel szavaz, akkor az Országgyűlésnek kötelessége lesz törvényt hoznia a kettős állampolgárságról. Ebben az esetben a képviselőknek kellene eldönteniük, hogy milyen kritériumok alapján ellenőrzik a kérvényezők magyar nemzetiségét. Az állampolgárságot jelenleg csak az kaphatja meg, aki legalább nyolc éve Magyarországon él és rendszeres jövedelme van, továbbá letesz egy állampolgársági vizsgát is. E javaslat elfogadásával ezen kötöttségek nem vonatkoznának a határon túl élő magyar nemzetiségűekre.

A magyar állampolgárság megszerzése nem jelentené azt, hogy a határon túl élő több millió magyar nemzetiségű személyt azonnal ugyanazok a jogok illetnék meg, mint a Magyarországon élőket. Szavazni csak akkor szavazhatnának a magyar választásokon, ha már évek óta itt élnének. Társadalombiztosításra, segélyekre és nyugdíjra pedig csak akkor lennének jogosultak, ha adójukat is itt fizetnék. A kettős állampolgárságot továbbra is kérni kellene, a honosítási kérelmeket egyénileg bírálnák el.

A kettős állampolgárság ügye elsősorban Magyarország EU-csatlakozása miatt lett aktuális. Magyarország hamarosan csatlakozik a Schengeni Egyezményhez, amely az Unió közös határvédelmét szabályozza. E szerint Szerbia-Montenegró és Ukrajna állampolgárai - ahogy az EU többi országába is - csak vízummal látogathatnának Magyarországra. A kettős állampolgárok viszont ugyanolyan szabadon utazhatnának, mint a magyar állampolgárok. A helyzetet bonyolítja, hogy Szlovákia és Szlovénia már uniós tag, a horvát és román állampolgárok pedig vízummentesen utazhatnak az Unió tagországaiba. Így a határon túli szervezetek is megosztottak a kettős állampolgárság ügyében, teljes mértékben csak a kárpátaljai és a vajdasági magyar szervezetek támogatják a kettős állampolgárság bevezetését. A magyar parlamenti pártok is megosztottak a kérdésben. (A pártok álláspontjával részletesen a cikk második oldala foglalkozik.)

A fő kérdés az, hogy a kettős állampolgárság otthon tartja, vagy Magyarországra csábítja a határon túli magyarokat. Minden politikai erőnek az a célja, hogy a magyarok a szülőföldjükön boldoguljanak, de ennek módja erősen vitatott. Az intézmény bevezetésének hívei szerint otthon tartja őket, mert most csak akkor kaphatnak állampolgárságot, ha Magyarországra költöznek, így aki például az utazási szabadság miatt magyar útlevelet akar, annak ide kell költöznie. A javaslat ellenzői szerint viszont tömegesen költöznének Magyarországra a könnyű honosítás miatt a magyarok. Ettől tart Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is.

Az Alkotmány értelmében népszavazást kell kiírni, ha három hónap alatt összegyűjt valaki kétszázezer aláírást egy kérdés feltételéről. Kivételt képeznek a nemzetközi szerződéseket és az Alkotmányt érintő kérdések. A mostani népszavazási kezdeményezést még tavaly ősszel hagyta jóvá az OVI, a gyűjtés azonban csak márciusban kezdődhetett el. Valaki ugyanis megtámadta az Alkotmánybíróságon a kérdést, mondván, hogy több nemzetközi egyezményt is sértene, ha az igenek győznének. A beadvány szerzője szerint a trianoni békeszerződést és az Európa Tanács etnikai alapú diszkriminációt tiltó határozatát is megsértené a felvetett új állampolgársági törvény. Az Alkotmánybíróság azonban március elején úgy határozott, hogy helyesen döntött az OVI, amikor engedélyezte az aláírásgyűjtést. Az alkotmánybírósági határozat többek között arra is rámutat, hogy több EU-tagállam is könnyebben ad állampolgárságot nemzetiségi alapon, ilyen például a svéd, a finn vagy a portugál törvény is.