Nem létező lakásokkal üzletelt a XII. kerületi önkormányzat

A Városmajor utca 21. szám alatti házban olyan lakásokat adott el a XII. kerületi önkormányzat az ott élő bérlőknek, amelyek a földhivatal ingatlan-nyilvántartása szerint nem léteznek. Ráadásul a földhivatalnál nincs nyoma a társasházi alapító okiratnak, enélkül pedig nem lehetett volna eladni az ingatlanokat. A lakóknak a már közel tíz évvel ezelőtt megkötött adásvételi szerződések ellenére sem jegyzik be a tulajdoni jogát. A háttérben egy, a ház melletti parkoló tulajdonjoga körüli vita húzódik: az önkormányzat magának akarja a telket, és csak akkor hajlandó tíz év késéssel benyújtani a társasházi alapító okiratot, ha a lakók lemondanak a házzal egy helyrajzi számon szereplő ingatlanrészről.

Városmajor utca 21

Évek óta veszekednek az önkormányzattal a Városmajor utca 21-es számú ház lakói, egyelőre úgy tűnik, ők húzzák a rövidebbet. Annak ellenére járhatnak pórul, hogy ügyükben több hivatal is mulasztott. A lakók - ahogyan a kilencvenes évek elején ez tömegesen zajlott - 1993-96 között megvásárolták addigi bérlakásaikat az önkormányzattól, így tulajdonossá váltak, legalábbis sokáig ezt hitték. Az ügybe azonban néhány formai hiba csúszott, mindez pedig azt jelentheti, hogy a megkötött adásvételi szerződések ellenére az önkormányzat marad a tulajdonos, a bérlők pedig hiába fizették ki a vételárat, hoppon maradnak.

Az önkormányzat ugyanis úgy értékesítette a házban a lakásokat, hogy a jelenlegi földhivatali nyilvántartás szerint nem gondoskodott arról, hogy társasházzá alakítsa az ingatlant. Enélkül pedig nem lehet eladni önkormányzati lakásokat. A ház a mai napig nem alakult társasházzá, vagyis az önkormányzat úgy adta el a lakásokat, hogy tudnia kellett: a vevők a szerződések aláírása és a vétalár kifizetése ellenére sem szerezhetnek tulajdont. Ráadásul több szerződésbe is olyan helyrajzi szám került, ami a földhivatali nyilvántartásban nem szerepel, így sok esetben papíron nemlétező lakásokat árusított a XII. kerület.

Az ügyben kulcsfontosságú társasházi alapító okirat sorsa azonban nem egyértelmű: a legfrissebb földhivatali papírok szerint a dokumentumot nem nyújtották be. Ennek ellentmond viszont többek között az, hogy készült ilyen okirat, és az is, hogy több, a földhivatalhoz benyújtott adásvételi szerződés mellé korábban csatolták annak hiteles másolatát. Jelenleg azonban nincs a hivatalnál ilyen irat.

Mindez pedig azt jelenti, hogy vagy soha nem nyújtották be a társasházi alapító okiratot, vagy pedig időközben elvesztette azt a földhivatal. Amennyiben sohasem nyújtotta be a dokumentumot az önkormányzat, az azt jelenti: a kerület tudta, hogy úgy értékesít lakásokat, hogy azok tulajdonjogát nem ruházhatja át a vevőkre, vagyis tévedésben tartotta őket. Ha pedig elveszett a földhivatalban, akkor is több kérdés merül fel: hogyan tűnhetett el egy harminclakásos ház esetében minden ilyen dokumentum a hivatal irattárából. Emellett az is kérdéses, hogy miért nem jelezte ezt idejében a hivatal, és az is, hogy a szerződéseket ellenjegyző ügyvédek, jogtanácsosok közül miért nem tűnt fel senkinek az alapvető hiányosság.

Az [origo] szerette volna megkérdezni az önkormányzatot is az ügyről. Eddig azonban többszöri, írásbeli és telefonos megkeresésünkre nem érkezett válasz.