Tiltott kérdések a történelem felvételin

Hibás, az Oktatási Minisztérium által korábban betiltott kérdések szerepeltek az idei felsőoktatási történelem felvételi-feladatsorban. Három olyan kérdést is feltettek, melyek az 1968 utáni történelemre vonatkoztak, pedig ezt 1990 óta nem engedélyezi a minisztérium. A tévedést a felvételiző diákok vették észre.  

Tiltott kérdések is szerepeltek az idei felsőoktatási történelem felvételi tesztekben. A tételsor ugyanis három olyan feladatot is tartalmazott, melyek az 1968 utáni történelemre vonatkoztak. Ezt pedig 1990 óta nem engedélyezi az Oktatási Minisztérium. A feladatsorban rákérdeztek Izrael történelmének a negyedik arab-izraeli háború (1973) utáni szakaszára, a magyar miniszterelnökök kronológiájára az érintett időszakban, illetve esszékérdés volt Németország történelme 1945 és 1990 között.

A felvételit csütörtökön írták, és még aznap este néhány diák levélben jelezte a Felsőoktatási Felvételi Irodának, hogy a feladatsort hibásan állították össze. Másnap rendkívüli ülésre hívták a tételsort kitaláló 6 középiskolai és egyetemi tanárból, valamint egy úgynevezett tételellenőrből álló bizottságot. Roberts Éva, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda tájékoztatási igazgató-helyettese az [origo]-nak elmondta, hogy a bizottság megállapította, hogy "valamilyen okból kifolyólag" valóban három hibás feladat is van a tesztben. Ekkor leállították a tesztek javítását és kidolgoztak egy módosított javítókulcsot, hogy egyik felvételiző se kerüljön hátrányosabb vagy előnyösebb helyzetbe. "Aki tudta a kifogásolt kérdésekre a választ, kapott rá pontot, aki nem, ezek nélkül is elérhette a száz százalékot" - fogalmazott Roberts Éva. A tételsort az OFFI csak formailag ellenőrzi, tartalmáért a tanárokból álló bizottság felel. A tévedésnek személyi következményei nem lesznek, mert a kétszintű érettségi miatt amúgy is megváltoznak a teszteket összeállító bizottságok, szerződésnek nem megfelelő teljesítésért azonban felelősségre vonhatják a testületet.

Az OFFI honlapján olvasható interjúkból kiderül, hogy a diákokat leginkább a Németország 1945 és 1990 közötti történelmével kapcsolatos kérdés lepte meg. Többen megjegyezték, hogy nem számítottak arra, hogy a XX. század második feléről fogják kérdezni őket. Az interjúk szerint a diákok nem tudtak az 1968 utáni kérdéseket tiltó szabályról, meglepetésük oka inkább az volt, hogy a középiskolában erre az időszakra már nem jutott idő, így nem foglalkoztak vele eleget.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke kijelentette, hogy a feladatsorok összeállításánál nem kérik ki a véleményüket, pedig szerencsés lenne egy szakmai szervezet álláspontját meghallgatni. Ami az 1968-ig tartó korlátozást illeti, az elnök szerint egy felvételizőnek, érettségizőnek napjainkig kellene tanulnia a történelmet, mert éppen az a cél, hogy eligazodjanak a jelen helyzetben. Ugyanakkor a máig meglévő tankönyvi különbségek miatt a korlátozás "méltányos eljárás a felvételizőkkel szemben". Miklósi László úgy gondolja, hogy jó lenne, ha minél előbb, legalább a rendszerváltásig számon lehetne kérni az eseményeket.