Míg a KSH adatai szerint 1998-ban 4133 öngyilkosság történt Magyarországon, 2002-ben már csak 2843. A szakemberek véleménye eltér a jelenség okáról. A jelenleg külföldön tartózkodó Buda Béla pszichiáter például a Népszabadságnak korábban azt mondta: az egyik legvalószínűbb ok, hogy a korszerű gyógyszerekkel egyre több beteget tudnak meggyógyítani, ráadásul a háziorvosok is nagyobb számban idejében felismerik a depresszió tüneteit. A további okok között szerepeltette a szakember, hogy országosan kiépült a telefonos segélyvonalak rendszere.
A másik magyarázatot Buda Béla abban látja, hogy az öngyilkosságok számának csökkenése összefüggésben állhat az alkohol- és drogfüggők számának növekedésével. A szakember szerint befolyásolhatja a trendet a férfiak korai halálozása is, mivel az öngyilkosságok nagy részét idősebb korban követik el. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy a hivatalos papírokban inkább a természetes halált szerepeltetik a halál okaként, mert öngyilkosság esetén nem fizetik ki az életbiztosítást.
Az [origo] által megkérdezett szakemberek szerint nem mutatható ki egyértelmű összefüggés az öngyilkosságok számának csökkenése és az alkohol-, valamint drogbetegek számának növekedése között. "Ez egy kutatási hipotézis, ami benne van a tudományos közgondolkodásban, de nem készültek erre vonatkozóan célzott vizsgálatok" - mondta az [origo]-nak Felvinci Katalin a Nemzeti Drogmegelőzési Intézettől. Megjegyezte: bár az ifjúság körében folyamatosan nő a kábítószert kipróbálók száma, a változás nem tekinthető drámainak.
Hasonló véleményen van Paksi Borbála szociológus is, aki szerint az öngyilkosok számának csökkenése mögött a regisztrációs változások is állhatnak. "Korábban nem regisztrálták külön a kábítószer miatti haláleseteket, hanem azt is az öngyilkosságok körébe sorolták" - mondta az [origo]-nak a szociológus. Megemlítette a biztosítási rendszer változásait is, mely szerint az életbiztosítást nem fizetik ki öngyilkosság esetén. "A valós csökkenés lehet kisebb, mint ami a számokban áll" - vélte Paksi Borbála.
A szakember megemlítette azt is, hogy több kelet-európai országban csökkent a rendszerváltás után az öngyilkosságok száma. Szerinte erre az intenzívebb politikai élet is magyarázatot adhat: megfigyelhető, hogy a választások előtti évben nagyobb a változásba vetett remény. Ezt tükrözi az is, hogy a ´90-es évek első felében csökkent legnagyobb mértékben az öngyilkosságok száma. Az okok között sorolta még fel a szociológus a korai felismerést és a kezelőhálózat kiterjedtségét is.
Paksi Borbála Felvinczi Katalinhoz hasonlóan nem lát szorosabb összefüggést az öngyilkosságok számának csökkenése és az alkohol-, valamint drogfüggők számának növekedése között. "Az alkoholfüggők száma nem nőtt akkora mértékben, mint ahogy az öngyilkosságok száma csökkent" - hozta fel példaként a szociológus. A drogfüggők száma pedig elsősorban a ´90-es évek második felében nőtt, míg az öngyilkosságok száma 1988 óta csökkenő tendenciát mutat. "Ráadásul más társadalmi rétegeket érintenek a különböző devianciák" - mondta Paksi Borbála. A kábítószerfüggőség elsősorban a 35 év alattiakra jellemző, míg az öngyilkosságok száma az életkor előrehaladtával nő. Buda Bélával ellentétben azonban a szociológus szerint nem befolyásolhatja a trendet a férfiak korai halálozása. "Az aktív életkor, az 50-es évek után van egy veszélyes szakasz, amikor nagyobb esélye van annak, hogy az illető öngyilkosságot kövessen el. A várható életkor fölött élőknél azonban már nem tapasztalható növekedés" - tette hozzá.
Abban azonban egyetértettek a szakértők, hogy a jelenségre csak további, célzott vizsgálatokkal lehet egyértelmű magyarázatot adni.
Kapcsándi Dóra