Megszavazták az 1 milliót az EP-képviselőknek

Az Országgyűlés hétfői, utolsó tavaszi ülésnapján elfogadta az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló törvényt. Ez többek között kimondja, hogy EP-képviselő nem lehet tagja a nemzeti parlamentnek, a mandátumhalmozó képviselőknek 60 nap áll a rendelkezésükre a beiktatástól számítva, hogy megszüntessék az összeférhetetlenséget. Az EP-képviselők a törvény szerint több mint 1 millió forintot keresnek havonta.

Az európai parlamenti (EP) képviselők jogállásáról szóló törvényt csaknem egyhangúlag fogadta el hétfőn, az utolsó tavaszi ülésnapon az Országgyűlés.

 

A törvény többek között kimondja, hogy az EP-képviselő nem lehet tagja a nemzeti parlamentnek. Akik most országgyűlési képviselők - jelenleg nyolc ilyen képviselő van - azoknak a beiktatástól (július 20.) számítva 60 nap áll a rendelkezésükre, hogy megszüntessék az összeférhetetlenséget. Az EP-képviselő emellett nem lehet a kormány tagja, alkotmánybíró, ombudsman, az Állami Számvevőszék tisztségviselője vagy számvevője, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Monetáris Tanács tagja, bíró, ügyész, igazságügyi alkalmazott, illetve a fegyveres erők hivatásos és szerződéses állományú tagja, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.

 

Az EP-képviselőket mentelmi jog illeti meg, ellenük csak az Európai Parlament hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, szabálysértési eljárást indítani

 

A törvény rögzíti az EP-képviselők díjazását is. E szerint a tiszteletdíj alapdíja a mindenkori főtisztviselői alapilletmény két és félszerese, vagyis jelenleg 1 072 500 forint. Ezt az összeget nyelvvizsgákként további pótdíjak egészítik ki, amelyek összege C típusú felsőfokú vizsga esetén a főtisztviselői alapilletmény 50 százaléka, azaz 214 500 forint, középfok esetén 30 százaléka, vagyis 128 700 forint. Az ülésen az előterjesztő nevében felszólaló Vastagh Pál, az alkotmányügyi bizottság szocialista elnöke megjegyezte: ez az összeg a többi EP-képviselő fizetéséhez képest az alsó harmadban helyezkedik el.

 

Bár az Európai Parlament szuverén intézmény, a törvény alapján létrehoznak egy konzultatív fórumot, az EP-képviselők fórumát, ahol az EP-képviselők összehangolhatják álláspontjukat. Emellett az állami szerveknek is kötelességük minden szükséges információt az EP-képviselők rendelkezésére bocsátani.

 

Az EP-képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek a plenáris üléseken, ha integrációs témáról van szó, illetve munkájukról beszámolhatnak a bizottságok előtt. Vastagh Pál szerint ezzel a "hazai politikai nyilvánosság biztosítása" volt a cél.

 

A kormány nevében felszólaló Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca politikai államtitkára megjegyezte: a törvény jelenleg nem tartalmaz a gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozást, amely a későbbiekben indokolt lenne.

 

A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

KAPCSOLÓDÓ CIKK