Felmérés cáfolja a romákkal kapcsolatos előítéleteket

Több cigánysággal kapcsolatos közhiedelemre és sztereotípiára is rácáfol egy közelmúltban elkészült felmérés. Így például a kutatás szerint a romák többségének nincs köztartozása, és nem elsősorban a gyerekek után kapott szociális juttatásokból élnek. A Delphoi Consulting tanácsadó cég felmérését a Népszabadság ismerteti.

A felnőtt romák közel 30 százaléka nem végzett általános iskolát, és alig több mint tizedük érettségizett. Ez abból a felmérésből derül ki, melyet Babusik Ferenc pszichológus vezetésével a Delphoi Consulting tanácsadó cég készített, és a Népszabadság ismertet. A romák főiskolára vagy egyetemre való bekerülésének esélyei évtizedek során alig változtak. Biztató jel azonban, hogy a fiatalabb korosztály tagjai közül egyre többen tanulnak tovább érettségit adó intézményekben.

A kutatás szerint az iskolai előmenetel sikeressége főleg a család anyagi helyzetétől, ami viszont a lakókörnyezettől függ. A gettószerű körülmények között lakó romák képzettsége ugyanis jóval alacsonyabb, mint azoké, akik vegyes lakókörnyezetben élnek. A végzettség azonban nagyban növeli a munkához jutás esélyét. A kutatók a szegénység csapdájának nevezik ezt az ördögi kört - írja a Népszabadság.

A felmérés szerint a hatszázezres cigányság közel fele elkülönülten él, közülük százhetvenezren telepeken vagy gettószerű körülmények között. A felnőttek mindössze negyedének van állása, és csak öt százaléka tanul. Az inaktívak aránya hetven százalékos, közülük a legtöbben munkanélküliek, a gyesen vagy gyeden vannak, valamint a rokkantnyugdíjasok, akik megdöbbentően sokan vannak. A 40-46 éveseknél több mint 20 százalékos, az 54-60 éves korosztály esetében viszont több mint 60 százalékos ez az arány.

A kutatás több romákkal kapcsolatos közhiedelemre is rácáfol, így például arra, hogy a gyerekek utáni szociális támogatásokból élnek meg. A kutatók ugyanis kimutatták, hogy sokkal jobb helyzetben vannak azok a roma családok, ahol mindkét szülőnek van állása, és kevés a gyerek. A felmérés készítői arra is rácáfoltak, hogy a "cigányoknak sok gyerekük van". A 35 felettiek körében valóban van egy - 14-27 százalékot kitevő - réteg, ahol legalább négy gyereket nevelnek a családok, ám ugyanilyen nagy csoportot alkotnak azok a családok, ahol csak egy, kettő vagy három gyerek van.

A kutatás kimutatta azt is, hogy az alacsony jövedelmek ellenére a cigány háztartások hetven százalékának egyáltalán nincs díjhátraléka a szolgáltatóknál. Ezzel újabb sztereotípiát cáfoltak meg, miszerint a romák többsége egyre-másra halmozza a köztartozásokat. A felmérés cáfolja azonban a romák egyes közhiedelmeit is, így például, hogy a cigány családok magukhoz veszik az öregeket, és szívesen gondoskodnak róluk. Az adatok azonban arról tanúskodnak, hogy az idős cigány emberek közel negyven százaléka magányosan él.

A kutatás során vizsgálták a romák közötti összetartást is, vajon tényleg olyan erős-e mint azt a közvélemény feltételezi. Megállapították: a tradicionális, szolidáris hálózatot jelentő cigány közösség a múlté, a mai magyar roma társadalom éppúgy szenved az elidegenedéstől, mint a nem cigányok: ha valaki a romák közül számíthat másokra, azt saját magának köszönheti - írja a Népszabadság.