Döntsön, kik képviseljék Magyarországot az EU-ban!

Magyarországon 2004. június 13-án európai parlamenti választások lesznek. A választópolgárok arról dönthetnek, hogy ki legyen az a 24 magyar képviselő, aki az Európai Parlamentben képviseli érdekeinket. Bár a Brüsszelben és Strasbourgban ülésező EP messze van, a választásra mégis érdemes odafigyelni, ott fogadják, vagy utasítják el ugyanis azokat az uniós törvényeket, amelyek minden EU-tagra, így Magyarországra is kötelezően érvényesek. De itt döntenek az EU költségvetéséről is, amely azt is meghatározza, hogy mennyi uniós támogatást szerezhet Magyarország és azt milyen fejlesztésekre fordíthatja. A tét nagy,  éppen ezért nem mindegy, hogy kik képviselik majd Magyarországot Brüsszelben.

Hogyan szavazunk az EP-választáson?

Az Európai Unió tagjai 2004. június 10-13. között választják meg az Európai Parlament képviselőit. Magyarországon június 13-án, vasárnap lesz a voksolás. A választáson részt vehet minden 18. életévét betöltött, valamelyik EU-tagnál bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár. Szavazhatnak a külföldön vagy vidéken tartózkodók is, ha ezt a szándékukat előre jelezték. Olvassa el összeállításunkat a szavazás módjáról és pontos szabályairól!

A magyar EP-jelöltek

Az alábbiakban megtudhatja, kiket küldene Brüsszelbe EP-jelöltként a nyolc induló párt. A jelöltek neve mellett azt is feltüntettük, mi az illető szakterülete, hiszen az Európai Parlamentben a magyar parlamenti gyakorlathoz képest sokkal nagyobb szerepe van a szakértelemnek a politikai beállítottsághoz képest. A két legnagyobb parlamenti párt esetében az első 24, a két kisebb parlamenti pártnál az első 10, a parlamenten kívüli pártok esetében pedig az első három jelöltet mutatjuk be pár szóban. Azért őket, mert a közvélemény-kutatások szerint a többieknek semmi esélyük a bekerülésre.

Brüsszelben nem dobálnak sarat egymásra a magyar képviselők

Az Európai Parlamentben (EP) bár különböző frakciókban ülnek majd a magyar képviselők, együtt kell működniük az eredményes munka érdekében. Az eddig megfigyelőként dolgozó jelöltek állítják: minél jobban távolodtak földrajzilag Magyarországtól, annál barátságosabban szóltak egymáshoz, az EP-ben pedig remekül együtt tudtak működni. Egyedül azt kifogásolták, hogy a kormány több esetben nem alakította ki időben álláspontját, emiatt viszont elestünk támogatásoktól.

Sztárok és személyeskedés az EP-kampányokban

A legtöbb EU-tagországban belpolitikai botrányoktól és személyeskedéstől hangos az európai parlamenti (EP) választási kampány. Sok új tagnál a politikát teljesen levették a napirendről és hírességekkel próbálják feldobni a kampányt. A régi tagoknál viszont a nagy pártoknak nem sikerült semmi újat kitalálni. Irak, a török EU-csatalkozás, az EU haszna és értelme mindenhol kampánytéma. A ötlettelen kampányokból pedig az EU-ellenzői és a szélsőségesek próbálnak hasznot húzni.

Több mint száz párt ül hét frakcióban

Az Európai Parlamentben a képviselők nem országonként, hanem frakciónként ülnek. Így például a magyar képviselők közül a fideszesek az Európai Néppártban, a szocialisták az Európai Szocialista Pártban. Hét ilyen nemzetközi frakció működött az Európai Parlamentben az elmúlt ciklusban. A radikális pártok általában jobb eredményt érnek el az EP-választásokon, mint a hazai parlamenti voksolásokkor, így elég erősek a kommunisták, a zöldek és a nacionalisták csoportjai is.

Akár magyar elnöke is lehet az EP-nek

Az Európai Parlament vasárnap megválasztott új tagjai sokat utazhatnak majd. Három héten át hétfő délutántól csütörtök estéig Brüsszelben lehetnek hivatalos programjaik, míg egy hetet Strasbourgban töltenek a szavazásokkal. A parlamenti viták és szavazások mellett bizottsági és frakcióülések várják a megválasztott képviselőket, de részt vehetnek valamelyik külkapcsolatokkal foglalkozó testület, vagy az elnökség munkájában is.

Míg az Unió kukái pöttyösek lesznek - az EP modellje

Az Európai Parlament leginkább a kétkamarás parlamentekhez hasonlóan működik, mert döntései a legtöbb területen csak akkor érvényesek, ha az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyja őket. A Tanács tagjait pedig az egyes kormányok delegálják, így az Európában hatalmon lévőkkel szemben nem tudja érvényesíteni akaratát a közvetlenül választott testület. A pöttyös szemetesek fiktív példáján keresztül mutatjuk be a döntési mechanizmust.

Pornósztár és asztronauta az EP-jelöltek között

Több EU-tagországban, elsősorban az újonnan csatlakozóknál, megfigyelhető, hogy az EP-választás iránti csekély lelkesedést egy-egy szokatlan foglalkozású jelölt kampányával igyekeznek feldobni. A politikán kívül híressé vált jelöltek között van pornósztár, modell, valóságshow-szereplő, egykori asztronauta, sportoló és Nobel-díjas író is. A nemzetközi sajtóban a legnagyobb visszhangja az észt szupermodell, Carmen Kass kampányának van.