ENSZ-határozatot sürget a kormány Irak ügyében

Vágólapra másolva!
A magyar kormány azt javasolja: az ENSZ felügyelje az iraki hatalomátadást, erősítse meg az ideiglenes kormány legitimitását és adjon keretet és mandátumot a nemzetközi erők iraki tartózkodásához. A külügyminiszter emellett az amerikai külügyminiszternek írt levelében tájékoztatást kér az iraki fogolykínzásokról.
Vágólapra másolva!

Kovács László külügyminiszter levelet intézett az ENSZ főtitkárához és a Biztonsági Tanácshoz, amelyben ismerteti Magyarország Irakkal kapcsolatos megfontolásait, valamint javaslatot tesz a BT-határozat tartalmára. Kovács erről csütörtökön számolt be.

A magyar kormány javaslatában az szerepel, hogy az ENSZ felügyelje az iraki hatalomátadást, erősítse meg az ideiglenes kormány legitimitását és adjon keretet és mandátumot a nemzetközi erők iraki tartózkodásához - közölte a külügyminiszter. Hozzátette, a javaslat arról is szól: a BT-határozat segítse elő, hogy a lehető legtöbb ENSZ-tagállam vegyen részt a konszolidációs folyamatban.

Kovács László elmondta, hogy az amerikai külügyminiszternek írt levelében tájékoztatást kér az iraki fogolykínzásokról is, a történtek kivizsgálásáról, és egyben sürgeti a bűnösök felelősségre vonását. A politikus közölte: ezekről a levelekről a miniszterelnök szerda este tájékoztatta a Budapesten tartózkodó ír kormányfőt, az Európai Unió soros elnökét.

"Mindehhez, amit most a magyar külpolitika tett, erkölcsi és politikai alapot az ad, hogy 300 fős szállítóegységgel magunk is részt veszünk a kedvező folyamatok előmozdításában" - mondta Kovács László. Közölte, hogy az Egyesült Államoktól pozitív visszajelzés jött a magyar kezdeményezésre. Mint mondta, a következő órákban számítanak a többi reagálásra.

Kérdésre válaszolva elmondta, a miniszterelnök ugyanezeket a megfontolásokat, igényeket fogja ismertetni, amikor majd George Bush amerikai elnökkel találkozik.

Arra a kérdésre, hogy mit tesz a magyar kormány abban az esetben, ha nem az ENSZ felügyeli majd az iraki rendezést, Kovács László úgy válaszolt: "nem számolunk ezzel a lehetőséggel, az egész kezdeményezés értelmét kérdőjelezi meg, ha most már arra készítenénk forgatókönyvet, hogy mi történik akkor, ha az ENSZ elutasítja ezt a kezdeményezést".

A magyar katonák szerepvállalásával kapcsolatban közölte: "amíg a magyar szállítóalakulat tevékenységére szükség van és amíg a körülmények nem teszik lehetetlenné ennek a missziónak a folytatását, addig kint maradnak, természetesen az érvényes mandátum keretei között".

Szerinte, ha Magyarország a kínzásokon felháborodva kivonná katonáit Irakból, az a legkevésbé sem sújtaná azokat, akik ezeket a szörnyűségeket elkövették. Mint mondta, "ha egyébként jogos felháborodásában mindenki kivonná a katonáit, akkor sokkal szörnyűbb dolgok történnének Irakban. Elszabadulna a pokol, Irakban egy nagyon súlyos, véres, sok-sok áldozattal járó polgárháború alakulna ki. Ez az egész térség stabilitását veszélyeztetné", és előbb-utóbb a nemzetközi erőknek újra be kellene vonulniuk.

Arra a kérdésre, hogy kapott-e a magyar kormány az Egyesült Államoktól olyan kérést a közelmúltban, hogy növelje katonáinak létszámát Irakban, a külügyminiszter nemmel felelt.