Az ország fele havonta egyszer plázázik

A magyar emberek közül havonta 5,8 millióan mennek legalább egyszer plázázni, közel ugyanennyien viszont kertészkednek - írja a Népszabadság a Szonda-Ipsos felmérése alapján. Az embereknek hétköznap hat és fél, hétvégén több mint nyolc óra szabadidejük van, ennek azonban jelentős részét tévézéssel töltik.

Egy áltagos magyar állampolgárnak heti 33 óra szabadideje van, ennek 60 százalékát (19 órát) töltik tévénézéssel az emberek. Társas szabadidőtöltésre, vendégeskedésre, baráti beszélgetésekre heti hat, olvasásra heti három órát szánunk. Mozgásra, sétára, illetve sportolásra heti alig két órát fordítunk. A mozizás, színházba járás, vallásgyakorlás ugyancsak heti három órát tesznek ki - írja a Népszabadság.

A sok tévézés miatt hazánkban töltik a legkevesebb időt más médiumokkal és sportolással is. Utóbbi aránya csak Franciaországban hasonlóan alacsony. A legkevesebbet Skandináviában ülnek a tévé előtt, ez itt a szabadidő 36 százalékát viszi el.

A felnőtt magyar lakosság naponta több mint 11 órát tölt el alvással, étkezéssel és az élethez szükséges egyéb "fiziológiai szükségletekkel". A munkára szánt idő a kilencvenes években csökkent, a szabadidő nőtt. 1977-ben napi 3 óra 20 perc szabadideje volt egy átlag magyarnak, 1986-ban 18 perccel több, 1999-ben pedig 4 óra 17 perc - írja a Népszabadság.

A Szonda Ipsos hasonló témájú friss felmérése szerint hétköznap hat és fél óra, hétvégén pedig több mint nyolc óra szabadidővel rendelkezünk. A felmérés során 15 ezer, 15 évesnél idősebb embert kérdeztek meg az elmúlt hónapokban. Az eredményből kiderül, a jövedelemszerző munka, a munkahelyre utazás, a házimunka és a napi vásárlási idő hétköznap tíz, hétvégén valamivel több mint hat és fél órát tesz ki. Azt is megvizsgálták, hogyan töltik szabadidejüket a magyarok. Havonta közel 5,8 millióan legalább egyszer plázáznak, majdnem ugyanennyien (5,7 millióan) pedig kertészkednek. A társadalom egyötöde (2,1 millió ember) szakít némi időt internetezésre - írja a Népszabadság.