Nincs érvényes engedély a zengői lokátor építésére

A mecseki Zengőre tervezett NATO-radarállomás építése "ma már jogszerűen nem kezdődhet el" - állapította meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Lenkovics Barnabás szerint a lokátor építését azért nem lehet jogszerűen elkezdeni, mert az engedélyek eljárási hibák miatt érvénytelenek vagy az elhúzódó eljárás miatt hatályukat vesztették.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Lenkovics Barnabás jelentésében megállapította: a honvédelem szempontjából nem igazolható a zengői NATO-lokátor lokátor felépítésének "elkerülhetetlen szükségessége". Az ombudsman megjegyezte: a honvédelmi miniszter is utalt rá, más helyre is lehetne telepíteni a radart, még ha az többletköltséggel járna is.

Az ombudsman kitért arra is, hogy a lokátor felépítése a természetben visszafordíthatatlan károsodást okozhat, amint ezt a Magyar Tudományos Akadémia is megállapította állásfoglalásában. Lenkovics Barnabás szerint a Zengő-hegy természetvédelmi jelentősége változatlan, és nincs olyan új körülmény, amely a védettség csökkentését indokolná vagy elkerülhetetlenül szükségessé tenné.

Lenkovics szerint a légtérvédelmi előny nincs arányban a fenyegetett élővilág felbecsülhetetlen értékével. Úgy vélte, a zengői katonai beruházás esetében előre tisztázni kellett volna, hogy a tervezett helyszín természetvédelmi jelentősége változatlanul fennáll-e.

Az országgyűlési biztos kezdeményezte: a honvédelmi, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter közösen vizsgálják meg, hol lehetne másutt, akár több helyszínen elhelyezni a lokátort. Azt is kérte, hogy ha korábban voltak a Zengő-hegyi lokátort helyettesítő alternatív megoldások, akkor azokat tárják a nyilvánosság és a szakértők elé.

Lenkovics Barnabás felhívta a környezetvédelmi és vízügyi miniszter figyelmét, hogy új környezeti hatásvizsgálati eljárást vagy környezetvédelmi felülvizsgálatot kell végezni abban az esetben, ha a honvédelmi tárca továbbra is meg kívánja építeni a létesítményt.

Az ombudsman megállapította: a környezetvédelmi engedély már nem érvényes. A másodfokon eljáró hatóság, az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség figyelmét ugyanakkor arra hívta fel, hogy a jövőben, hasonló esetekben, a körülmények jelentős megváltozása vagy a törvényes határidő lejárta után, gondoskodjon a környezetvédelmi engedélyek visszavonásáról.

Lenkovics Barnabás felkérte a honvédelmi tárca vezetőjét, a környezetvédelmi minisztert és a belügyminisztert, hogy az ügyhöz kapcsolódó eljárások újabb lefolytatása során juttassák érvényre a környezet- és természetvédelem szigorú európai uniós és magyar alkotmányos követelményeit.

Az ombudsman állásfoglalását az előző héten elküldte az érintetteknek. A parlament emberi jogi bizottságának keddi ülésén úgy fogalmazott: a Zengő ügye kicsit hasonlatos a Citadella-teraszéhoz, amennyiben a szakhatóságok ellentétes döntéseket hoztak.

A Zengő-hegyi beruházás része annak a NATO-tervnek, amelynek keretében Békéscsabára, Zengővárra és Bánkútra új légtérfigyelő rendszerek épülnek ki. A parlament Magyarország 1999-es NATO-csatlakozása előtt, 1995 őszén határozott arról, hogy a Bükk, illetve a Mecsek legmagasabb pontjaira egy-egy lokátort telepítenek. Erről azután született döntés, hogy Magyarország csatlakozott a nemzetközi Partnerség a békéért programhoz.

A korszerűtlenné vált, szovjet típusú légvédelmi lokátorokat felváltó radarállomások létesítésének 23 milliárd forintot meghaladó összköltségét szinte teljes egészében a NATO állja.

A Honvédelmi Minisztérium a beruházás előkészítésének kezdete, 1996 óta több lakossági fórumon igyekezett eloszlatni a Zengő-hegy környéki településeken élők aggodalmát, miszerint a létesítmény károkat okoz a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet növényvilágában. Az ellenzők változatos eszközökkel igyekeznek megakadályozni a lokátorállomás megépítését, noha a tárca szerint a fejlesztés nem veszélyezteti a környezetet, és a beruházás előkészítése során minden környezetvédelmi szempontot figyelembe vettek.