Se bankkártya, se jogsi nem jár a hajléktalanoknak

Vágólapra másolva!
Nem csak a bankszámlanyitástól, de a szakorvosi ellátástól és a jogosítványszerzés lehetőségétől is elesnek a hajléktalanok és a lakcímmel nem rendelkezők. Guráj Zoltán, a Menhely Alapítvány vezetője szerint az élet számos területén szenvednek hátrányt azok, akiknek nincs állandó bejelentett lakcímük. Sokszor azért nem kapnak meg önkormányzati segélyeket, mert elküldik őket, arra hivatkozva, hogy a kérelmező nem a kerületben lakik. A miniszteri biztos szerint többéves problémáról van szó.
Vágólapra másolva!

Az élet számos területén hátrányt szenvednek a hajléktalanok és a lakcímmel nem rendelkezők. Nem nyithatnak többek között bankszámlát, nem szerezhetnek jogosítványt, de szabályos szakorvosi ellátást sem kaphatnak, mivel ezekhez mind bejelentett lakcímmel kell rendelkezni - állítja Guráj Zoltán, a hajléktalanokat segítő Menhely Alapítvány vezetője.

"A segélyek és különböző önkormányzati támogatások szempontjából is fontos a kérdés" - mondta az [origo]-nak Guráj, aki szerint a lakcímmel nem rendelkező kérelmezőket a kerületek illetékesség hiányában sorban elutasítják, mivel papírjaik alapján nem a kerületben élnek. A Menhely vezetője szerint lakcímhez kötött a szakorvosi ellátás is, így akinek nincs, az nem tud elmenni például a szemészetre. A rendelők ugyanis csak az adott kerületben bejelentett embereket láthatják el. Guráj szerint a legtöbb esetben találnak ugyan megoldást, azaz olyan szakrendelőt, amelyik vállalja a hajléktalanok ellátását, azonban ezek jogszabályt sértenek azzal, hogy ellátnak nem oda bejelentett betegeket is.

A Menhely nyolc éve foglalkozik hasonló esetekkel, panaszokkal. Most azért került elő ismét az ügy, mert a pénzmosás elleni törvény értelmében április 1-ig minden banki ügyfélnek azonosítania kell magát pénzintézeténél, azaz a korábbinál részletesebb személyes adatokat kell megadnia. Az azonosításhoz hozzátartozik az is, hogy az ügyfél megadja állandó lakcímét.

A törvény értelmében a bankoknak zárolniuk kell az összes olyan számlát, amelynek tulajdonosáról nem rendelkeznek megfelelő adatokkal. Akik pedig nem tudják dokumentumokkal igazolni adataikat, bankszámla nélkül maradnak. A hajléktalanok ezzel kiszorulnak a banki szolgáltatásból, így egyébként is nehéz helyzetük még kilátástalanabbá válik, hiszen akkor sem juthatnak pénzükhöz, ha sikerülne valahonnan szerezniük. Sok önkormányzat ugyanis átutalással adja a segélyeket, másrészt a legtöbb munkahelyen a fizetést is számlára utalják - állítja a Menhely.

A törvényt benyújtó Pénzügyminisztérium szerint a szigorítások miatt senkit nem érhet hátrány. A tárca sajtóosztályán azt a felvilágosítást kaptuk, hogy akinek nincs vagy üres a lakcímkártyája, annak ezt kell bevezetni adatlapjára. "Erre hivatkozva nem lehet megtagadni a számlanyitást" - mondta a sajtóosztály egyik munkatársa az [origo]-nak.

A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény nem fogalmaz teljesen egyértelműen a kérdésben. A törvény szerint az ügyfeleknek azonosításkor be kell mutatniuk személyi igazolványukat és lakcímet igazoló hatósági igazolványukat. A jogszabály azt is előírja, hogy a lakhelyet minden ügyfélnek kötelező megadnia. "A szolgáltató köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos azonosítását elvégezze... Ha az ügyfél adatai nem állapíthatók meg az azonosítási eljárás során, a szolgáltató köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését, ügyleti megbízás teljesítését" - olvasható a törvényben. Az azonban nem derül ki, hogy el lehet-e fogadni a lakcím üresen hagyását.

Guráj szerint ugyanakkor technikai nehézsége is van, hogy a bankok üresen hagyják a lakcím helyét. Az ügyfelek azonosítását végző szoftverek ugyanis nem lépnek tovább az üresen hagyott rubrikán. "A banki nyilvántartó rendszer ezt hiányként fogja értékelni" - mondta.

A lakcímek nyilvántartásáról szóló törvény szerint például lakóhelynek kell tekinteni azt a helyet is, "amelyet a polgár otthonául használ, továbbá, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll". Így azok az emberek, akik nem rendelkeznek állandó lakóhellyel, akár egy települést, vagy kerületet is megjelölhetnek a lakcímüket igazoló papíron - vélekedett Vecsei Miklós hajléktalanügyi kormánybiztos. Vecsei szerint a több éve húzódó problémákat az okozza, hogy sok szolgáltatónál (hivatalokban, bankokban) nem veszik figyelembe a törvény előírásait.

Az 1992-ben született jogszabály éppen abból indul ki, hogy azok is gyakorolhassák állampolgári jogaikat, akiknek nincs állandó lakcímük. Vecsei úgy vélte, hogy a bankoknak a szigorított adatközlésnél sincs joguk kifogásolni a személyiben vagy a lakcímkártyán szereplő adatok terjedelmét, így azt is el kell fogadniuk, ha valakinél csak egy város vagy kerület van megjelölve.

A Menhely vezetője szerint érthetetlen, hogy miért ragaszkodnak az állandó lakcím megadásához a hatóságok, bankok. Úgy vélte, az lenne a megoldás, ha a hatóságok, hivatalok és bankok az ügyfelek tényleges tartózkodási helyét vagy értesítési címét tartanák nyilván. Több ezer hajléktalan például a Menhely Alapítvány központját adja meg értesítési címként, ide érkezik postája, ide küldik számukra a hivatalos értesítéseket.

Sáling Gergő