Törvényes volt a szegedi rákkezelés

Nem követtek el törvénysértést a szegedi klinikán, ahol olyan készítménnyel kezeltek rákos betegeket, amely a betegség első fázisára még nincs törzskönyvezve Magyarországon - állapította meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az ombudsman szerint attól, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem finanszíroz egy kezelést, a betegnek még joga van arra, hogy igénybe vegye azt.

Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a sajtóból szerzett tudomást arról, hogy a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinikáján több daganatos beteget az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által nem finanszírozott, Magyarországon nem törzskönyvezett Eloxatin nevű gyógyszerrel kezeltek, amelyet a betegek fizettek meg. Az ügyben több olyan illetékes is megszólalt, aki szerint a gyógyszerkísérletnek minősülő szabálytalan kezeléseket be kell fejezni, és a jogtalanul elkért összeget, amelyet a gyártónak kellene finanszíroznia, vissza kell fizetni a betegnek.

Az ombudsman átfogó vizsgálatot indított az érintett betegek alkotmányos jogainak esetleges sérelmével kapcsolatban. Lenkovics Barnabás az elkészült vizsgálati jelentésben arra jutott: ha a terápiát vezető orvos az előzetesen tájékoztatott beteg beleegyezésével a szakma szabályai és etikai követelményei, illetve a kezelés eljárási rendje alapján alkalmazhatónak ítéli a szert, akkor ez az orvos gyógykezelési szabadságának körébe tartozó orvosszakmai kérdés. Az országgyűlési biztos szerint a vizsgált esetben a beteg és orvosa egyaránt alkotmányos jogát gyakorolta, annak határait nem lépte át - írja az MTI.

Az ombudsman foglalkozott a kezelés finanszírozása körül kialakult vitás kérdésekkel is. Magyarországon az az onkológiai betegek kezelése főszabályként ingyenes, a költségeket az OEP állja, a betegnek ugyanakkor alkotmányos joga van a betegség kialakulásának megakadályozására, állapota rosszabbodásának lassítására - állapította meg az országgyűlési biztos. Lenkovics Barnabás egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az állam intézményes élet- és egészségvédelmi kötelezettsége azt is jelenti: ha egy új vagy túl költséges gyógyító eszközt, eljárást maga nem képes finanszírozni, akkor lehetővé kell tennie az állampolgárok számára, hogy azt maguk finanszírozhassák.

Az ombudsman felkérte az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert: dolgozza át az Európai Unió országaiban már törzskönyvezett és a terápiában elfogadottan használatos, de Magyarországon törzskönyvvel, illetve forgalomba hozatali engedéllyel még nem rendelkező gyógyszerek alkalmazási feltételeit.

A biztos felkérte továbbá az egészségügyi minisztert, az OEP főigazgatóját és a pénzügyminisztert: a vizsgálat tárgyát képező onkológiai betegségek esetén az egyedi engedélyes, nem törzskönyvezett gyógyszerek finanszírozásának feltételeit is teremtsék meg. Lenkovics Barnabás végül azt kérte az egészségügyi tárca vezetőjétől: a vonatkozó rendeletet kiegészítve tegye lehetővé, hogy az úgynevezett különengedély valamely gyógyszerre kiadható legyen akkor is, ha azt a beteg kéri, a finanszírozást vállalja és kérésével kezelőorvosa orvosszakmai szempontból egyetért.

A Szegedi Tudományegyetem által indított fegyelmi vizsgálat is azt állapította meg korábban, hogy a kezeléseket végző orvos sem mulasztást, sem etikai hibát nem követett el.

Az OEP főigazgatója által elrendelt vizsgálat szerint ugyanakkor több törvénysértést is elkövettek a szegedi klinikán - írta szerdai cikkében a Népszabadság. A lap birtokába került ellenőrzési anyag szerint a klinika vezetője jogtalanul kért pénzt a kezelésekért, közpénzből finanszírozott intézményben ugyanis tilos a beteggel megfizettetni a terápiát. Az OEP szerint a kezelést végző professzor vétett a gyógyszertörvény ellen is, amely a készítmények felhasználását szigorú feltételekhez köti.