Próbaásatásokkal keresik az állítólagos pesti tömegsírokat

A Honvédelmi Minisztérium próbaásatásokkal próbálja kideríteni, hogy valóban rejt-e tömegsírokat az Újpesti rakpart. Egy egykori szemtanú szerint ugyanis ide temették a nyilasok által megölt zsidók, munkaszolgálatosok és katonaszökevények egy részét. A történészek szkeptikusak ezzel kapcsolatban, hiszen eddig semmilyen forrás nem utalt arra, hogy ott tömegsírok lennének.

"Segítünk kideríteni, hogy léteznek-e tömegsírok az Újpesti rakpart mentén, és amennyiben találunk emberi maradványokat, akkor exhumáljuk és a végtisztességet megadva eltemetjük őket" - mondta Holló József tábornok, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. "Először levéltári kutatásokat kell végezni, majd megfelelő, pontos térképek segítségével néhány helyen próbaásatásokba kezdünk" - sorolta feladataikat a tábornok.

A Honvédelmi Minisztérium segítségéért az izraeli főrabbi járt közre, aki ennek érdekében találkozott Iváncsik Imre politikai államtitkárral. "Szervezésben és engedélyek beszerzésében is tudunk segíteni" - tette hozzá Holló József, aki elismerte, hogy egyelőre csak egy szemtanú feljegyzéseiből tudnak kiindulni.

Errefelé lehetnek az állítólagos tömegsírok

Kételyeit fejezte ki az Újpesti rakpart alatti állítólagos tömegsírokkal kapcsolatban a Holokauszt Dokumentációs Központ történésze, Kovács Tamás, aki szerint nehéz helyzetben van ilyenkor egy történész. Ugyanis semmilyen forrás nem utal ottani tömegsírokra, de ezzel szemben egy szemtanú viszont azt állítja, hogy azok léteznek. "1945-46 közötti népbírósági tárgyalások perirataiban nincsenek semmiféle utalások arra, hogy az Újpesti rakpartnál tömegsírok lennének, noha az akkori eljárások során, amikor számos nyilas vezetőt elítéltek, rengeteg tömegsírt feltártak a fővárosban és vidéken egyaránt, tartottak ott helyszíni szemléket és szembesítéseket is" - mondta a történész, aki hozzátette, hogy a nyilasok sohasem vacakoltak sírásással, hanem egyből a Dunába lőtték áldozataikat. "Az elmúlt majdnem hatvan évben a terület nem maradt érintetlen, utak, közművek épültek, így ha lettek volna ott tömegsírok, akkor majdnem biztos, hogy ráakadtak volna" - hozott fel egy újabb ellenérvet a történész, aki szerint az is kételkedésre adhat okot, hogy a szemtanú szerint majd öt hónapon keresztül temették oda az áldozatokat, így nehezen maradhatott szűk körben a tömegsírok híre. "Egyelőre mindenesetre várakozó állásponton vagyunk" - tolmácsolta a Holokauszt Dokumentációs Központ állásfoglalását a történész.

Az állítólagos tömegsírokra Dobrai Lajos, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora hívta fel nemrégiben a figyelmet, aki 12 éves volt akkor. Visszaemlékezése szerint a XIII. kerületi Szent István parktól a Vizafogóig megszakításokkal ásott gödrökbe lőttek és temettek zsidó és nem zsidó mártírokat 1944 októbere és 1945 februárja között. "Elrendelték, hogy a Kresz Géza utca környékéről kiskocsira rakva vigyék a sokszor már napok óta ott heverő holttesteket a Duna-partra, az ott árokszerűen ásott tömegsírokba" - emlékezett vissza a szemtanú, aki szerint annak idején élő embereket, csoportokat is odahajtottak, akiket menet közben kaszaboltak le.

"Én nem fogok az Újpesti rakparton autózni, mivel zsidó és nem zsidó áldozatok hevernek ott anélkül, hogy megadták volna nekik a végtisztességet - jelentette ki az exhumálást kezdeményező Mechon Simon alapítvány vezetője, Salamon Berkowitz, aki biztos benne, hogy ott tömegsírok lehetnek. "A Duna be volt fagyva, ezért rakták oda az áldozatokat a nyilasok" - mondta Salamon Berkowitz.