Rákbetegek utcáját vizsgálják az uránfaluban

Átfogó vizsgálatot indított a Baranya megyei ÁNTSZ Kővágószőlősön, hogy kiderítse, van-e a valamilyen összefüggés a településen mért magas radonsugárzás és az egyik utcában sorban előforduló rákos megbetegedések között. Az egykori uránbányához közeli falu háziorvosa figyelt fel rá, hogy egyik utcában 11 ház közül 9-ben volt már rákbeteg. A helyiek nem hisznek abban, hogy a bánya lenne az oka a sorozatos megbetegedéseknek, a betegek pedig nem örülnek neki, hogy a hírverés miatt mindenki megtudta róluk, hogy rákban szenvednek.

Vastag betűs felhívás jelent meg Kővágószőlős helyi lapjában, a Szőllősi Hírek legutóbbi számában, amelyben közlik: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Baranya Megyei Intézete márciusban kérdőíves vizsgálatba kezd a településen. "A kérdések a lakáskörülményekre, életmódra és a családban előforduló betegségekre kérdeznek rá. Kérünk mindenkit, a lehető legpontosabb válaszokkal szíveskedjék segíteni a felmérés sikerét."

Sándor Tibor szerint sokáig ment a titkolózás a bánya körül

A felhívásból ugyan nem derül ki, de a faluban ma már mindenki tudja: a vizsgálat célja, hogy fényt derítsen arra, van-e valamilyen különleges oka annak, hogy a település egyik utcájában sorban diagnosztizáltak rákos megbetegedéseket.

A Mecsekben fekvő, az 1955-től 1997-ig a közelben működő uránbánya miatt uránfalunak is nevezett Kővágószőlős csendes a hétköznap délelőtti órákban. A közeli Pécsről érkezett buszról leszálló nyugdíjasokon kívül senkit sem látni a kanyargós, hegyoldalba vezető főutcán.

A polgármester a falu központjában működő községházában fogad bennünket, miután befejezi rövid megbeszélését egy váratlanul betoppanó, játszótérfelújításokkal is foglalkozó biztosítási ügynökkel. Sándor Tibor 2002 ősze óta irányítja a falut, de az önkormányzati munkában képviselőként és alpolgármesterként már a rendszerváltás óta részt vesz. Ő maga autófényező vállalkozóként dolgozott, így az uránbányához csak családja révén van köze: apja, anyja és bátyja is ott dolgozott.

A polgármester azt mondja, a település határában az ötvenes években megnyitott bányát az első időkben titkosan kezelték. Először például hivatalosan bauxitbányaként nyitották meg, és hosszú ideig katonák, majd iparőrök őrizték. Sándor Tibor szerint akkoriban nem sokat foglalkoztak környezetvédelemmel, amit az is bizonyíthat, hogy ellenkező esetben nem kellett volna olyan sokat költeni a rendszerváltás utáni rekultivációra.

A polgármester úgy emlékszik, a sugárzás miatt ugyanakkor a titkolózás idején is fogalmazódtak meg aggályok. Előfordult például, hogy a városban nem vették át a Kővágószőlősön termelt zöldséget, gyümölcsöt. A rendszerváltás után aztán már a titkolózás helyett a vizsgálatok időszaka jött el. Ezek a kilencvenes évek elején rendre azzal zárultak, hogy nincsenek veszélyben a helyiek. Most újabb vizsgálat indul, amelyet részben a polgármester és a háziorvos kezdeményezett, miután felfigyeltek rá, hogy egy utcában többen is rákbetegek lettek.