Kiskapuk az álkisebbségieknek a kisebbségi törvényben

Vágólapra másolva!
Több kisebbségi önkormányzati vezető ellenzi a kisebbségi névjegyzékek bevezetését, mivel nem tartja alkalmas megoldásnak az álkisebbségiek kiszűrésére, ráadásul a valódi kisebbségiek egy részét elriaszthatja, hogy nemzetiséghez tartozóként tarthatják őket nyilván. Ezt a javaslatot a kormány már elfogadta, és a korábbi egyeztetéseken a négy parlamenti párt is támogatta.
Vágólapra másolva!

Jelenleg nemzetiségre tekintet nélkül bármely magyar választópolgár választó és választható a kisebbségi önkormányzati választásokon. A legutóbbi választásokon számos visszaélés történt, amikor többségi nemzethez tartozók indultak és nyertek kisebbségi színekben (a legnevezetesebb esetek a magyarokból álló roma testület Jászladányban és Lányi Zsolt volt kisgazda vezető örmény képviselősége). Amennyiben a parlament elfogadja a kormány törvénymódosítását, akkor csak azok szavazhatnának és csak azokra, akik rajta vannak az adott kisebbségi választói névjegyzéken. Ezt az országos önkormányzat által kijelölt településeken, az önkormányzat által felállított úgynevezett névjegyzékbizottságok (ezek a testületek településenként 3 főből állnak) állítják össze.

A névjegyzékbe való felvétel nem automatikus, hanem kérelmezni kell. A kérelemben szerepelnie kell a kérelmező nevének, lakóhelyének, személyi azonosítójának, aláírásának, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy az adott nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozónak vallja magát. Mindezek megléte esetén nem tagadhatja meg a névjegyzékbizottság a kérelmező kisebbségi lajstromba vételét. A javaslat a névjegyzékbizottságoknak nem ad (vagy hagy) semmiféle mérlegelési lehetőséget: amennyiben a fent felsorolt adatokat nem tartalmazza a kérelem, akkor a testületnek el kell utasítania, ha viszont minden kérdésre válaszolt az illető, akkor fel kell vennie a névjegyzékbe.

Mindezek mellett a kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy ismeri-e a kisebbség nyelvét, kultúráját, hagyományait, tagja-e (vagy volt) a kisebbség valamely társadalmi szervezetének, önkormányzatának. A formanyomtatványban azt is be lehet ikszelni, hogy a kisebbség "tagjaként a településen ismert vagyok". De ezek a fentiek miatt nem relevánsak.

"A törvénymódosítás koncepcióját és a kisebbségi névjegyzékeket is támogatta korábban valamennyi parlamenti frakció a négypárti egyeztetésen" - mondta Szászfalvi László, az emberi jogi és kisebbségi bizottság MDF-es elnöke, aki szerint a változtatások valamelyest hozzájárulhatnak az etnobiznisz visszaszorításához, de nem kell illúziókat táplálni, hogy megszünteti a visszaéléseket. "A részletkérdésekben lehetnek még viták, valószínűleg nyújtunk be módosító javaslatokat" - jelentette ki Szászfalvi László.

"Hagytak kiskapukat a javaslatban"

"Hagytak kiskapukat a javaslatban az álkisebbségiek részére" - mondta a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke, Kreszta Traján, aki a kisebbségi választói névjegyzéket sem találja túl szerencsés megoldásnak. "A szomorú történelmi tapasztalatok miatt sok olyan kisebbséghez tartozó embert ismerek, akiket nehéz meggyőzni arról, hogy regisztrálják magukat" - célzott a második világháborút követő kollektív kitelepítésekre. "Tíz, magát a kisebbséghez tartozónak valló választópolgár kezdeményezheti az országos kisebbségi önkormányzatnál névjegyzékbizottság megválasztását olyan településen, ahol az országos önkormányzat nem jelölt ilyen testületeket" - idézett a törvényből Kreszta Traján, aki szerint itt lehet kijátszani a kisebbségi törvényt. "Amennyiben a kisebbségi önkormányzatnak van mersze, és elutasítja az álkisebbségiek ilyen indítványát, akkor olyan pereskedések indulhatnak, amelyre a magyar jogrendszer nincs felkészülve" - véli a magyarországi románok vezetője, aki szerint a jelöltállítást kellene megszűrni, hogy valóban csak az adott nemzetiséghez tartozókra lehessen szavazni.

"Eredetileg csak a jelöltállítás szigorításáról volt szó, nem világos, hogy lett ebből választói névjegyzék"- mondta a magyarországi ukránok elnöke, aki szintén nem tartja szerencsés megoldásnak a kisebbségi névjegyzéket. "Ez nem szűri ki a 'desszantosokat', akik szervezett formában nyomultak több helyen ukrán színekben is" - jegyezte meg Hartyányi Jaroszlava, akinek állítása szerint több helyen a polgármesteri hivatal szervezte az álkisebbségieket, hogy egy szoros eredmény esetén a mérleg nyelveként dönthessenek. "Az igazi ukrán közösséget pedig megijeszti a névjegyzék, mert nem mindenki olyan bátor, hogy felírja magát a listára" - mondta Hartyányi Jaroszlava.

A legnagyobb hazai kisebbség, a roma önkormányzat vezetője viszont üdvözli a kisebbségi névjegyzék bevezetését: "az országos kisebbségi önkormányzatok ki tudják szűrni a listáról azokat, akik nem odavalók" - jelentette ki Kolompár Orbán, aki hangsúlyozta: a szigorú adatvédelmi előírásoknak is megfelel majd az adatkezelés. Az a roma politikusok felelőssége lesz, hogy mennyire tudják meggyőzni a romákat, hogy ne féljenek magukat regisztráltatatni - mondta Kolompár Orbán.