Alkotmányjogászok szerint etikátlan lenne a közös szavazás

A választási törvényekben lévő joghézag miatt nincs kialakult álláspont arról, összeköthető-e a júniusi európai parlamenti voksolás a kormányfő által felvetett népszavazással - írja a Magyar Hírlap. Alkotmányjogászok szerint ugyanakkor a kabinet visszaélne az alaptörvény szellemével, ha egyszerre tartaná a kétféle voksolást. 

Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke szerint bár jogilag lenne lehetőség a júniusi EP-választásokkal egy időben tartani a kisebb létszámú parlamentről, illetve közvetlen elnökválasztásról szóló véleménynyilvánító szavazást, ez azonban etikátlan lenne. Más alkotményjogászok pedig úgy vélekednek, a jelenlegi jogszabályok vonatkoznak az EP-választásra, tehát nem lehet egyszerre tartani a két szavazást.

Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló jogszabály szerint az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati képviselők választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül nem lehet népszavazást tartani. A szabályozás azonban még nem tesz említést az európai parlamenti voksolásról, tehát nem is tiltja meg az egyidejű népszavazást. Miután az EP-képviselők választásáról decemberben elfogadott jogszabály szintén nem szól az együttes voksolásról, választási szakértők szerint nincs akadálya, hogy a két eseményt egyidejűleg lehessen megtartani.

Ugyanakkor a Magyar Hírlap által megkérdezett jogászok úgy vélik, etikátlan, az alaptörvény szellemével ellentétes lenne a közös szavazás. Mivel népszavazáshoz ugyanúgy kampány kötődhet, mint egy parlamenti voksoláshoz, az a politikai erő, amelyhez a kezdeményezés kapcsolható, a "kettős kampányolással" politikai előnyre tehet szert vetélytársaival szemben. Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke szerint etikailag megkérdőjelezhető lenne, ha a kabinet visszaélne a jogszabályi mulasztással. Sólyom szerint ugyanis az EP-voksolásról szóló törvény elfogadásakor a jogalkotók elmulasztották pontosítani a népszavazásról szóló rendelkezést, vagyis az "együttszavazás" tilalmát elfelejtették kiterjeszteni. Az 1998-as jogszabály szándéka az AB volt elnöke szerint ugyanakkor egyértelmű: külön kell választani a kétféle kampányt és voksolást.

Több, a Magyar Hírlap által megkérdezett szakértő szerint az EP-voksolásra is ugyanolyan előírások vonatkoznak, mint a fent említett választástípusokra. Ezt a nézetet fejtette ki kérdésünkre Szikinger István alkotmányjogász, és Zlinszky János volt alkotmánybíró is.