Módosítják a kisebbségi törvényt

Vágólapra másolva!
Több kisebbség országos önkormányzata támogatja a kisebbségi névjegyzék bevezetését, van azonban olyan közösség is, amely elutasítja ezt a megoldást. A roma, a német, a szlovák, a horvát és a görög kisebbségi önkormányzat elnöke hasznosnak nevezte a névjegyzéket.
Vágólapra másolva!

Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) támogatja a névjegyzék bevezetését - mondta a szervezet tavaly novemberi döntésére hivatkozva Kolompár Orbán elnök. Elégedetten szólt arról, hogy a kormány előterjesztésében szerepel: az országos önkormányzatok megjelölhetik a "védett településeket", amelyeken mindenképpen ki kell írni a kisebbségi választást. Az OCÖ elnöke reményét fejezte ki, hogy a parlamenti pártok átérzik a kisebbségek problémáit és sikerül majd kétharmados többséggel elfogadni a kisebbségi törvény módosítását.

A névjegyzéknek "az az előnye, hogy azok választanak kisebbségi önkormányzatot, akik maguk is az adott kisebbséghez tartoznak" - mondta a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke. Heinek Ottó hangsúlyozta, hogy a névjegyzék konkrét célra készül, szigorú adatvédelmi szabályok mellett, és a kisebbségi választás után azt meg is kell semmisíteni. Rámutatott arra, hogy az előző választásokon olyanok kerültek be a testületeikbe, akikről köztudomású, hogy nem magyarországi németek, s olyan településeken is alakultak kisebbségi önkormányzataik, ahol a népszámlálás sem mutatott ki német lakosságot.

Az Országos Szlovák Önkormányzat vezetője azt közölte, hogy szervezetük a legutóbbi, tavaly decemberi közgyűlésen alapvetően elfogadta a felvetést. "Úgy látjuk, ez lehet a módja annak, hogy a választásokat letisztítsuk" - tette hozzá Fuzik János. Hangsúlyozta, hogy őket egyre súlyosabban érinti a probléma, hiszen vidéki száz önkormányzatuknak körülbelül egytizede olyan településen alakult meg, ahol nem tudnak szlovákokról. "Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezt a folyamatot megállítsuk" - hangsúlyozta, hozzátéve, ez az egész kisebbségi önkormányzati rendszert devalválja, következményei pedig beláthatatlanok.

Az Országos Horvát Önkormányzat elnöke elmondta, hogy szervezetük közgyűlése egy korábbi határozat alapján támogatja a kisebbségi névjegyzék bevezetését. Karagics Mihály közlése szerint azt várják ettől, hogy "kiszűrjék az oda nem való személyeket".

Az országos görög önkormányzat elnöke úgy nyilatkozott: bár a görög kisebbség volt az, amelynek aggályai talán a leghosszabb ideig fennmaradtak, ő személy szerint elfogadhatónak tartja az előterjesztést jelen formájában. Szkevisz Theodorosz hozzátette, hogy a testület egyelőre nem fogadta el az új rendszert, ez csak akkor lesz lehetséges, ha írott formában is megkapják az előterjesztést.

Giricz Vera, a ruszinok országos önkormányzatának elnöke úgy nyilatkozott, hogy szervezetük az olyan választói jegyzéket támogatja, amelyen nem csak a kisebbségiek, hanem azok rokonai, barátai, szimpatizánsai is szerepelhetnének. "Miután ezek az emberek is részt vesznek a közösség munkájában, életében, nem lenne okos dolog kizárni őket ebből" - mondta.

Az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke azt közölte, hogy a kormány előterjesztésének legutóbbi változatát még nem tárgyalták ugyan, de a korábbi verziót határozatukban nem támogatták. "Nem tartjuk biztonságosnak a névjegyzéket" - jelentette ki Hartyányi Jaroszlava, hozzáfűzve, hogy véleményük szerint azzal vissza lehet élni. Mint fogalmazott, "nem olyan idők járnak", hogy ilyen nyíltan lehetne hirdetni, ki kicsoda. "Mindenképpen garanciákra van szükségünk, amennyiben a választói névjegyzéket vezetik be, mi azt mondjuk, erőltetik ránk" - jegyezte meg az ukrán önkormányzati vezető.

Gál J. Zoltán kormányszóvivő a kisebbségi törvény módosítására irányuló kormányelőterjesztésről szólva szerdai tájékoztatóján közölte: "a jogszabályalkotás a kisebbségi választói névjegyzék bevezetésével biztosítani kívánja a hazai nemzeti és etnikai kisebbségeknek azt a jogát, hogy maguk válasszák meg önkormányzataikat".