Italt mért tanítás helyett a kisegítő osztály tanára

Vágólapra másolva!
A Kurt Lewin Alapítvány által készített tanulmány szerint az alacsony iskolázottságú, szegény szülők gyerekeit nagy eséllyel utalják kisegítő osztályba, sokszor indokolatlanul. A kisegítő osztályokban sok helyen gyakorlatilag nem foglalkoznak a gyerekekkel: van olyan falusi iskola, ahol a negyedikesek nevüket is alig tudták leírni, mert a tanáruk, aki egyben a helyi kocsmáros volt, tanítás helyett italt mért, a gyerekek tanulás helyett egész nap videóztak.
Vágólapra másolva!

A Kurt Lewin Alapítvány két kutatója, Ligeti György és Márton Izabella felmérést készített "A szülők jogainak érvényesülése a közoktatásban" címmel arról, hogyan függ össze a szülők iskolai végzettségével és anyagi helyzetével érdekérvényesítő képességük. A kutatás megállapította többek között, hogy az alacsony iskolázottságú szülők többségének rendkívül rossz az érdekérvényesítő képessége, nincsenek tisztában saját, illetve gyereke jogaival és kötelezettségeivel sem. Az alapítvány kutatói állítják, hogy nem egy olyan szülővel találkoztak, akik nem tudták, hogy a nyolcadik osztály befejezésével nem ér véget gyereke tankötelezettsége.

A kutatásból kiderült, hogy sok esetben az alulképzett szülők tájékozatlansága, esetleg a tanárok előítéletei miatt nyilvánítanak értelmi fogyatékossá gyerekeket, sokszor nem megalapozottan. (Az ilyen hátrányosan kezelt gyerekek nagy része roma származású.) A szülő, mivel nem tudja, milyen jogai vannak, nem tudja, kihez fordulhatna, így belenyugszik a döntésbe.

A kisegítő osztályba került gyerekek egy része elképesztően alacsony színvonalú oktatásban részesül, így később esélye sincs továbbtanulni - ha mégis bekerül egy középiskolába, még az első félév előtt eltanácsolják. Az egyik kistelepülésen például a normál tantervű általános iskolai tagozaton a nyolc évfolyam mindegyikén külön-külön, tehát nem összevont osztályban tanultak a diákok, az eltérő tantervű tagozaton - jogsértő módon - viszont négy-négy évfolyamban összevonva (1-4. és 5-8.) jártak a tanulók.

Más kisegítő osztályban előfordult, hogy a tanár, aki egyben a falu polgármestere és a helyi kocsmáros is volt, a gyerekeket bezárta az osztályterembe, betett egy filmet a videóba, és a gyerekek azt nézték tanítás helyett. Így a negyedikesek még a nevüket sem tudták leírni. Máshol szinte minden tanítási napon egész napos tornaórákkal töltötték az időt a kisegítő osztályban. Egy másik faluban a roma gyerekeket elkülönítették az óvodában, és csökkentett színvonalú ellátásban részesültek, például üres hajlakkos flakonokat kaptak játékok helyett.