A lakásokat és a lakosokat is megújítaná a főváros

Nagyszabású városrehabilitációs programot indít idén a Fővárosi Önkormányzat, melynek keretében a város több hirhedt nyomortanyáját felújítják. A lakások és a környék megszépítése mellett a többségükben munkanélküli, havi pár ezer forintból tengődő lakók életén is változtatni szeretne az önkormányzat munkahelyteremtéssel és egyéb szociális intézkedésekkel, ennél több konkrétumot azonban egyelőre nem tudtak mondani az önkormányzatnál. Az egyik rossz hírű környék, a Hős utca lakói szerint azonban már évek, évtizedek óta ígéri a kerületi önkormányzat a felújítást, mégsem változik semmi.

"Nem fényképezni kéne ezt a házat, aranyos, hanem lebontani" - mérgelődik a Hős utcai lakásából kirontó idős asszony. Négy éve lakik a rossz hírű utca X. kerületbe eső részén egy lerobbant épületben. "Tudja, hány éves ez a ház? Száz. Életveszélyes. Ránk omlik a mennyezet, mindenhol omladozik a vakolat. Azért van aládúcolva minden" - sorolja a gondokat.

A Hős utcai játszótér

A Hős utca külső része a város egyik legrosszabb hírű nyomortanyája. A 2-3 épületből álló tömb házait mindenhol aláállványozták. A lakók szerint az épületek süllyednek: pár éve még három lépcső vezetett a földszinti lakásokba, most már csak egy, úgy megereszkedtek a házak. Többségükhöz láthatóan évtizedek óta nem nyúltak. A környék is nyomasztó képet mutat, mindenhol szemét és sár. A valamikori játszótéren használt pelenkákat, sörösdobozokat, ruhadarabokat dobáltak szét, ürülék hever mindenhol. A homokozó és a focipálya már csak nyomokban emlékeztet eredeti rendeltetésére: a homokban szemetet égetnek, a kapukat rég elvitték.

Egy 35-36 négyzetméteres lakás ezen a környéken 4 millió forintba kerül. A lakbér - a helyiek szerint - 8 ezer forint körül mozog. A házak többségében két lakásra jut egy közös fürdő és vécé. Nem csak a lakóházak lepusztultak, a helyi kis élelmiszerbolt is évtizedekkel ezelőtti állapotokat idéz: választék alig van, mikor benyitunk, az eladó épp egy kendővel törölgeti a turistaszalámit, talán azért, hogy frissebbnek tűnjön a portéka.

Hasonló nyomortanyák Budapest 13 kerületében vannak. Ezek életén szeretne változtatni a Fővárosi Önkormányzat idén induló városrehabilitációs programjával. "A modern város egyik fontos problémája a szegregáció" - mondta az [origo]-nak Ikvai-Szabó Imre, a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottságának SZDSZ-es vezetője. Ikvai-Szabó szerint a hagyományos városrehabilitáció - amikor eldózerolják a lepusztult lakótömböket és teljesen újjáépítenek egy-egy környéket - ezt a problémát nem tudja megoldani. A rossz környéken élők többsége ugyanis nem tudja egyik napról a másikra vállalni az át- vagy újjáépítés költségeit, ezért csak az a választása marad, hogy elmenekül - vélekedett.

A Fővárosi Önkormányzat ezért komplex városrehabilitációs programot indít. Ennek lényege, hogy nem csak a lakóházakat és a lakásokat újítják fel az olyan hirhedt környékeken, mint az Illatos úti Dzsumbuj-telep vagy a X. kerületi Hős utca, hanem az ott lakó emberek életkörülményein is megpróbálnak javítani. "Az elmagányosodók, a romák, a nagycsaládosok kívül vannak a polgári léten. Potenciális hajléktalanok, akiket rövid távon életben tart a kerületi szociális ellátórendszer" - mondta Ikvai-Szabó, aki szerint ezen a helyzeten csak többéves intenzív szociális és városrehabilitációs munkával lehet változtatni. Mint fogalmazott: "Egy Dzsumbujt nem lehet egy varázsütésre eltörölni."

Kérdésünkre, hogy pontosan milyen módon valósulna meg a lakók felzárkóztatása, azt válaszolta: három lépésben javítanának a nyomortelepek lakóinak életén. Először csak az alapvető családfunkciókat állítanák helyre, ezt követné a munkahelyteremtés, harmadik lépésben pedig a közösségi - például szomszédi - viszonyokat rendeznék. Ennél több konkrétumot azonban Ikvai-Szabó nem mondott.

Idén a tervek szerint két modellkísérlet indul. Egyelőre kérdéses, hogy hol, de Ikvai-Szabó valószínűnek nevezte, hogy a Józsefváros valamelyik nyomortanyáján és Kőbányán, a Hős utcában. Ezeken a helyeken a lakókörnyezet fokozatos felújítása mellett a családok és a lakóközösség életét is folyamatosan rendeznék. Munkahelyteremtő akciók is indulnak majd, mivel a legtöbb rossz környéken komoly gondot jelent a munkanélküliség. Ikvai-Szabó szerint a program lényege az, hogy "a lakást és a lakost is megújítanák".

A programra saját és uniós pénzeket fordít a főváros. Egyfelől a Fővárosi Közgyűlés városrehabilitációs rendelete alapján a kerületek és a lakóközösségek pályázhatnak lakótömb felújításra és újjáépítésére. Ezek költségének legfeljebb egyharmadát a főváros megtéríti a kerületeknek. Tavaly közel 1,2 milliárdot költöttek ilyen célra, ami - az önkormányzat számítása szerint - a kerületek és a társasházak önrészével együtt több mint 8,3 milliárd forintot jelentett. A rehabilitációs programra fordított pénzeket egészíti ki a Települési Értékvédelmi Támogatás, ami további évi 100-150 milliós támogatást jelent. Ikvai-Szabó szerint azonban jelentős uniós források is bevonhatók a programba. "Az EU regionális operatív programja jó lehetőség. Ha 1,5-2 milliárdot el tudna hozni Budapest, már elég lenne a beinduláshoz. A kerületek jó partnerek ehhez, mert ők is érzik a problémákat" - fogalmazott.

Nem költenek rá

A Hős utcaiak azonban nem igazán bíznak benne, hogy bármi is megváltozik környezetükben. "Felújítják?! Mikor anyám férjhez ment 1943-ban, már akkor is azt mondták" - nevet a Gizi néven bemutatkozó asszony, mikor meghallja a főváros terveit. "Húsz éve, tudja, milyen szép volt ez? Itt egy csikk nem volt. Ide raktam ki a lavórt, hogy fürödjenek a gyerekek" - mutat a lakások előtt elnyúló sártengerre. Az asszony szerint főleg a Hős utcába költöző vidéki szegényekkel van a gond, mint mondja, ők a "legveszélyesebbek". "Rendetlenek és felelőtlenek a lakók, és az önkormányzat sem segít" - teszi hozzá.

Gizi szerint komoly gondot jelent az is, hogy minden hivatalban és munkahelyen kinézik őket. "Pofára adják a segélyeket. Én alig kapok háromhavonta 4 ezer forintot, mert azt mondják, nem vagyok szociálisan rászorulva. Csak azért, mert nekem rendezett a lakásom" - panaszkodik. Szerinte ennek az az oka, hogy nem szeretik a környéken a cigányokat. "Ha kérdezem valahol, hogy van-e munka a fiamnak, akkor mondják, hogy persze, Gizike, jöjjön nyugodtan, aztán mikor ott van, akkor azt mondják, hogy nincs felvétel. A cigányok nem kapnak munkát, bármit mondjanak is a tévében" - mondja.

A fiatalok sem látják jobbnak a helyzetet. "Két éve mondják, hogy megveszi egy cég, és bérlakásokat építenek. Azt is mondják, hogy visszaveszi a hadsereg a régi katonalakásokat, de nem történik semmi" - mondja a húszas éveiben járó Gábor, aki a Hős utcában született. "Nekem megvan a személyes véleményem: szar ez az egész. Pár éve felújították, de azóta nem nagyon költ rá az önkormányzat. Nézd meg, hogy néz ki ez a játszótér, ez a kerítés" - mérgelődik. Gábor szerint a lepusztult Hős utca minden napjukat végigkíséri. "Nekem érettségim van, de ha meghallják, hogy itt lakom, akkor nem vesznek fel dolgozni sehova."

Sáling Gergő