Angol helyett szuahéliből versenyeznek a magyar diákok

Vágólapra másolva!
Az Oktatási Minisztériumban elhatározták, hogy öt év múlva nem lesz olyan diák, aki használható nyelvtudás nélkül hagyja el az iskolapadot. A minisztérium Világ-Nyelv programjának része egy nyelvi vetélkedő, ahol a középiskolás diákok angol és német mellett hindi, szuahéli, esetleg arab tudásukat mérhetik össze. Ennek többek között diplomáciai okai vannak.
Vágólapra másolva!

Az Oktatási Minisztérium a magyarok nyelvtudására, illetve annak hiányára vonatkozó statisztikákat látva, indította el Világ-Nyelv programját. Egy 2002-es felmérés szerint az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb az idegennyelv-tudás, legyen szó akár az öt nagy nyugati nyelvről, akár más nyelvekről. A program keretében zajlik a Világ-Nyelv vetélkedő, ahol a középiskolás diákok nem angol, német vagy francia tudásukat bizonyítják, hanem szuahéliül, arabul, hindi nyelven próbálkoznak. A minisztérium által megjelentetett hirdetésekből kiderül, hogy a gyerekek a versenyen az indiai nagykövetség munkatársaitól tudakolják, hogy mondják az ő nyelvükön azt, hogy Magyarország. Szuahéli vagy egyiptomi nyelven próbálnak számokat és szavakat felismerni, és megpróbálják kitalálni, hogy hangzik hindi nyelven: szeretlek.

Horányi István, a vetélkedőn indult II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Középiskola igazgatója szerint a hagyományos nyelvtanítás felől nézve furcsának tűnhet az Oktatási Minisztérium vetélkedője, de az itt szerzett tudás váratlan helyzetekben jól jöhet. "Nem tartja lehetségesnek, hogy találkozik valakivel az utcán, aki nem tudja hogy mondják, hogy Magyarország egy idegen nyelven?" - kérdezi Horányi. Azt, hogy kicsi a valószínűsége annak, hogy egy indiai vagy egy szuahéli fordul hozzánk tájékoztatásért, az igazgató is elismeri. Úgy gondolja azonban, hogy ha az emberi kapcsolataikban nem is használják a diákok ezeket a nyelveket, a kommunikációs készségüket fejleszthetik velük. "Ha nem is tudják tökéletes nyelvtannal megkérdezni, hogy merre van a pályaudvar, de van bátorságuk egyáltalán odalépni valakihez, már jó."- mondja a középiskola igazgatója. Szerinte túl sokat szidják mostanában a középiskolások tudását, beszélni kellene a sikereikről is. "Az is siker, hogy valaki hindi nyelven ki tudja mondani, hogy szeretlek."

Dietz Andrásné, a Móricz Zsigmond Gimnázium igazgatóhelyettese nem furcsállta sem a feladatokat, sem a kijelölt nyelveket. Elmondta, hogy a felvételin sem csak a célnyelv, az angol vagy a német tudását vizsgálják, hanem azt, hogy mennyire van füle a nyelvtanuláshoz a jelentkezőnek. Az igazgatóhelyettes szerint ettől a vetélkedőtől a gyerekek "ugyan nem fognak rettenetesen nyelvet tudni", de legalább értelmes feladatokat kaptak a szabadidejükben. Dietz Andrásné úgy látta, hogy a diákokat nemcsak a fődíj, a brüsszeli osztálykirándulás lelkesítette. Szerinte nagyon élvezték, hogy "a szomszédos követségeken kérdezgették a portásokat, hogy mondják az ő nyelvükön, hogy Magyarország."

Medgyes Péter, az Oktatási Minisztérium nemzetközi helyettes-államtitkára elmondta, hogy a nyelvtudás hiányára vonatkozó statisztikákból okulva próbáltak lépni és találták ki a Világ-Nyelv vetélkedőt. Szerinte a magyarok azért állnak olyan rosszul nyelvtudásban a környező országokhoz képest, mert a magyar nyelv élesen elüt az indoeurópai nyelvektől, és ez megnehezíti a nyelvtanulást. Ráadásul nálunk az orosz egészen a rendszerváltásig kötelező volt, míg például Romániában vagy Litvániában nem. Nekik volt lehetőségük angolul, franciául tanulni.

A minisztériumban abból indultak ki, hogy egy adott nyelven, például angolul folyó vetélkedő nem lenne szerencsés. "Másnap megjelenne ugyanis a német, vagy a francia nagykövet és elkezdené ütni az asztalt." Medgyes Péter elmondta, hogy ezek az országok szinte hetente panaszkodnak, hogy a tárca az angol nyelvnek több lehetőséget ad. Ez azonban nem a minisztérium döntése, elsősorban szülői nyomásra van így. "Ebben a vetélkedőben tehát nem egy-két nyelvre, hanem általában a nyelvtanulás szépségére helyeztük a hangsúlyt."- állítja a helyettes-államtitkár. Medgyes elmondta, hogy az érdeklődés "elementáris" volt, több mint 22 ezer gyerek vett részt az első fordulóban.