A kommunikációs szakértők hada sem javított eddig a kormány népszerűségén

Bár a kormányzati kommunikáció központi szervezésében számos szervezeti egység vesz részt, a kormány népszerűségét eddig nem sikerült javítani. Több alkalommal - elsősorban a tárcáknál - félreérthető, rosszul sikerült nyilatkozatok vagy idő előtt kiszivárgott információk rontottak a kormány helyzetén. A politika és a kommunikáció egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz. A kormányzati kommunikációnak jelenleg négy nagy színtere van, ám az együttműködés közöttük még korántsem zökkenőmentes.

Többször is átalakult a kormányzati kommunikácós struktúra a kormányváltás óta. Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerint ugyanis nem volt követendő modellje ennek Magyarországon. A Fidesz kiadta a kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatokat a Happy End Kft.-nek, ezt a Medgyessy-kormány nem akarta folytatni. A Horn- és az Antall-kormány idején pedig kevésbé volt mediatizált a politika, nem voltak ilyen kommunikációs egységek. A jelenlegi kormány megpróbált nyugat-európai és amerikai minta alapján kialakítani egy új szervezetet. Ez tavaly őszig folyamatosan alakult, de több átalakítást már nem tervez a kormány - mondta a kormányszóvivő.

Most négy fontos szereplője van a kormányzati kommunikációnak: a tárcák sajtóosztályai, a Miniszterelnöki Hivatalon (MeH) belül pedig a Kormányzati Kommunikációs Központ (KKK), a Kormányszóvivői Iroda és Nyilvános Kapcsolatok Titkársága. A MeH-en belül összesen 60-70 ember dolgozik folyamatosan - a kifutófiútól a kormányszóvivőig - a kormányzati döntések kommunikálásán Gál J. Zoltán kormányszóvivő számításai szerint.

A kormányzati kommunikációval foglakozó munkatársak bérköltségéről az [origo] kérdésére a kormányszóvivő nem tudott körülbelüli összeget mondani. A köztisztviselői bértábla alapján végzett számításaink szerint pótlékok, túlóradíj és költségtérítés nélkül - amelyek akár 50 százalékkal is megemelhetik egy-egy ember fizetését - legalább havi 10 millió forintot fizetnek bérekre.

Bár a kormányzati kommunikációban egyre több szervezeti egység vesz részt, a kormány népszerűségét eddig nem sikerült javítani. Ráadásul több alkalommal is félreérthető, rosszul sikerült nyilatkozatok vagy idő előtt kiszivárgott információk rontottak a kormány helyzetén. Török Gábor politológus szerint ilyen rosszul sikerült eset volt például egy napon bejelenteni László Csaba pénzügyminiszter leváltását és az M5-ös autópálya kivásárlását. Ráadásul kiderült, hogy a bejelentéskor még nem állapodtak meg az autópálya tulajdonosaival. A kisebbik kormánypárt, az SZDSZ - amely az ügyben tárgyaló gazdasági minisztert jelölte - emiatt többször bírálta a kormányt, mondván: a nyilvános vita rontja a kormány tárgyalási pozícióját.

Egy napon jelentették be László Csaba menesztését és az M5-ös kivásárlását

Nem ez volt azonban az első eset, amikor bírálat érte a kormányt az ellentmondó nyilatkozatokért. Tavaly nyáron a Pénzügyminisztériumból (PM) szivárogtak ki olyan információk, amelyről még a kormány nem tárgyalt, például az ingatlanadó terve, a lakáshitelek adókedvezményének eltörlése vagy a 13. havi nyugdíj kifizetése. A PM tervei ellen még az MSZP is fellázadt. Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg a tavaly novemberi söjtöri kormányülés ebédjével kapcsolatban is. Míg a kormányszóvivő tagadta, hogy dőzsöltek volna, két nappal később a külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt.

A politológus úgy vélte, a Medgyessy-kormány kommunikációja szervezetlenebb, kapkodóbb, mint az Orbán-kormányé volt. Bár a pártok a kommunikációs szakemberekre hárítják a felelősséget, ezek a hibák nem kommunikációs, hanem politikai hibák, amelyek a kommunikációban nyilvánulnak meg. Ez nem a kommunikátorok felelőssége - mondta Török.

A politológus szerint a probléma egyik oka az lehet, hogy a kommunikátorok a "politikacsinálásba" túl későn kapcsolódnak be. Orbánéknál nem csak a döntés után jelentek meg a kommunikációs szakemberek, most viszont csak akkor kapcsolódnak be a szakértők, amikor már szinte teljesen kidolgoztak egy-egy döntést. Az volna a helyes, ha a kommunikáció és a politika nem válna el egymástól - vélte a politológus.