Költekező közalapítványokon is spórolhatna az állam

Vágólapra másolva!
A kormány által meghirdetett takarékossági program várhatóan kiterjed a közalapítványokra, amelyeket az Állami Számvevőszék már korábban is bírált. A Magyar Mozgókép Közalapítványt például egy tavalyi jelentés azért bírálta, mert a saját és a bérelt autók mellé még taxisokat is szerződtettek, az Új Kézfogás Közalapítványt pedig azért, mert az átlagosnál drágábban béreltek belvárosi irodát. Az ÁSZ most azt javasolja a kormánynak, hogy fogja vissza a közalapítványoknál folyó költekezést, többet pedig szüntessen is meg.
Vágólapra másolva!

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtök délután nyilvánosságra hozta azt a javaslatcsomagot, amelynek elkészítését a kormányfő kérte múlt héten. A miniszterelnök a kormány által elhatározott 155 milliárdos takarékossági tervhez kérte a számvevőszék javaslatait. A kormány ugyanakkor már szerdán jóváhagyta takarékossági tervet, azaz azt megelőzően, hogy az ÁSZ-tól megkapták volna az anyagot.

Az ÁSZ a kormányfőnek csütörtökön eljuttatott anyagban többek között a közalapítványok rendszerének átgondolását javasolja. Ehhez hasonló nyilatkozatot tett a megtakarítási terv szerdai jóváhagyása után Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter is, aki közölte, hogy szóba kerülhet egyes közalapítványok megszüntetése és karcsúsítása.

A számvevőszék azt javasolja a kormánynak, hogy dolgozza ki azokat az elveket, amelyek alapján "mértéktartó takarékossággal" szabályozható, hogy a közalapítványok vezető tisztségviselői milyen tiszteletdíjat és egyéb juttatásokat kapjanak. Az ÁSZ szerint ugyanis a kuratóriumok többségére nem jellemző a költségérzékenység, egyes közalapítványoknál kirívó pazarlást is tapasztaltak. Van, ahol például az alkalmazottaknak az állami vezetőkét is meghaladó juttatást adnak. A számvevőszék szerint több ilyen szervezetre jellemző az is, hogy felélik vagyonukat, vagy pedig "rendkívül rossz hatásfokkal" működtetik azt.

Az ÁSZ javaslatot tett a kormánynak arra is, hogy fontolja meg egyes közalapítványok megszüntetését. Megjegyzik, hogy a közalapítványok túlnyomó többsége az állami támogatás tovább osztását végzi, "bonyolult és nehézkesen módosítható" jogi konstrukcióban. Ráadásul az ÁSZ szerint a közalapítványok jó része valójában nem is tekinthető civil szervezetnek, hiszen gyakorlatilag egész létük a kormánytól függ.

Az ÁSZ már egy közelmúltban - az Európai Unió Kommunikációs Közalapítványról (EUKK) - készült jelentésében is komolyan bírálta a közalapítványokat. A jelentésben többek között azt írták, hogy a közalapítványi tisztségeket az országgyűlési választások mindenkori nyertesei "politikai zsákmánynak" tekintik, azaz a saját embereiket ültetik ezekre a helyekre. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a közalapítványok lényege éppen az, hogy az alapító közfeladatot ruház a szervezetre, amelynek vagyonának felhasználására ugyanakkor már nem rendelkezhetne befolyással.

Míg a most elkészült kormányzati javaslatcsomag nem tartalmaz konkrét közalapítványokra vonatkozó adatokat, az EUKK-ról szóló tavaly novemberi jelentés több negatív példát is hoz. A számvevőszék komolyan bírálta például az EUKK-nál a kuratóriumi tagoknak kifizetett tiszteletdíjakat és a mobiltelefonok és autók használatára kifizetett összegeket. (A tiszteletdíjak maradtak, az egyéb költségeket azóta jelentősen lefaragták.)

A közalapítványoknál tapasztalható indokolatlan költekezésre az ÁSZ példának hozza a Magyar Mozgókép Közalapítványt is, ahol egy korábbi, 2003 elején lezárt ellenőrzéskor derült ki, hogy a kilenc főt foglalkoztató közalapítvány az egy saját és a két bérelt autó mellé még két taxis vállalkozót is foglalkoztatott. A taxisokkal éves szerződést kötöttek, és készenléti díjat is fizettek.

Az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumánál tartott 2001-es vizsgálatnál pedig többek között azt kifogásolták, hogy a közalapítvány a belvárosban bérelt az átlagosnál magasabb bérleti díjjal irodahelyiségeket. A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványnál 2000-ben végzett vizsgálatnál az ÁSZ munkatársai arra hívták fel a figyelmet, hogy a kurátoroknak és a felügyelőbizottsági tagoknak elszámolt költségek jelentős része egyáltalán nem vagy csak részben függött össze a közalapítvány működésével. A költségtérítés címén kifizetett pénzek jó részét ehelyett személyes célokra fordították.

Megkerestük a három közalapítványt, az MMK illetékesét egyelőre nem sikerült elérni. A határon túli magyarok gazdasági megsegítésével foglalkozó Új Kézfogás Közalapítványnál elmondták, hogy idén januárban - azaz jó két évvel a jelentés után - költöztek az V. kerületi Deák utcából a kevesebb bérleti díjat igénylő Rákóczi út 70. szám alá. Erről már a tavaly augusztusban teljesen kicserélődött kuratórium döntött.

A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványnál kérdésünkre elmondták, hogy az ÁSZ-ellenőrzés óta náluk is szinte teljesen kicserélődött a személyi állomány. A számvevőszék bírálatai után voltak olyan felügyelőbizottsági tagok és kurátorok, akik visszafizették az ÁSZ által kifogásolt összegeket, azonban vannak olyanok, akikkel azóta is perben áll a közalapítvány. Az ügyvezető tájékoztatása szerint van, akitől pár százezer forintot, és van, akitől hárommilliót akarnak visszaperelni. Az ügyvezető hozzátette, hogy a közalapítvány új kurátorai a költségvetési források visszaesése miatt tavaly nem is vették fel a nekik járó tiszteletdíjat.

Pethő András