Kétmilliós EP-fizetést akar a magyar kormány is

A magyar kormány is azt szeretné, ha jelentősen megemelnék az európai parlamenti képviselők fizetését. A jelenlegi rendszer szerint ugyanis a majdani magyar képviselők mindössze 800 eurót kapnának, a tervezett változtatás azonban ennek tízszeresére, több mint kétmillió forintra emelné a díjazást. A javaslat elfogadása ugyanakkor négy uniós állam - köztük Németország - tiltakozása miatt egyelőre meghiúsult, szerintük ugyanis túl sokba kerülne a fizetésemelés.

Hétfőn elbukott az uniós külügyminiszterek tanácskozásán az európai parlamenti képviselők fizetését is szabályozó úgynevezett statútum. A javaslatot az Európai Parlament (EP) már elfogadta, az azonban csak akkor léphet érvénybe, ha arra a miniszteri tanács is rábólint. Ez most meghiúsult, az Általános Ügyek Tanácsának hétfői ülésén - amelyen a májusban csatlakozó országok, köztük Magyarország külügyminisztere is részt vett - ugyanis komoly vita alakult ki, elsősorban a képviselői díjazásról.

Az EP képviselőinek - jelenleg 626-an vannak - fizetése jelentősen különbözik attól függően, hogy ki melyik országból érkezik. Díjazásukat ugyanis a nemzeti parlamentek képviselőinek fizetéséhez igazították. Ez azzal jár, hogy míg például az olasz EP-képviselők a hazai viszonyoknak megfelelően közel 12 ezer eurót - több mint 3 millió forintot -, addig az ugyanazon munkát végző spanyol képviselők ennek csak nagyjából ötödét, 2600 eurót - közel 670 ezer forintot - kapnak.

A külügyminiszterek tanácsában megbukott statútum ezzel szemben egységesítené a fizetéseket. A javaslat szerint a képviselők az Európai Bíróság tagjait megillető alapfizetés felét kapnák. Ez a mostani feltételek szerint bruttó 8500 és 9000 euró közötti összeget (forintban számolva több mint 2 milliót) tesz ki. A legtöbb ország EP-képviselői számára ez jelentős fizetésemelést jelentene, bár vannak olyanok, például a már említett Olaszország, amelyeknek képviselőinél visszaesne a tiszteletdíj összege.

A statútumtervezet szerint változás történne abban is, hogy a képviselők az EU-tól kapnák a fizetésüket, nem pedig attól az országtól, ahol megválasztották őket. Igaz, az indítvány lehetőséget adna átmeneti időszakra is: ha valamelyik tagállam úgy dönt, néhány évig továbbra is a mostani rendszer alapján, saját forrásból fizetné a képviselőket.

A hétfői ülésen elsősorban Németország tiltakozott a javaslat elfogadása ellen, de hasonló véleményt fogalmazott meg Franciaország, Ausztria és Svédország is. Tiltakozásuk miatt még az sem jöhetett szóba, hogy a többi tagállam minősített többséggel fogadja el a statútumot. Az ellenzők elsősorban a fizetések nagyságát kifogásolták. Németország szerint ugyanis a 8600 eurós havi fizetés mintegy 100 millió euróba kerülne évente a német adófizetőknek.

Felmerült kifogásként az is, hogy a változtatás eredményeként elfogadhatatlanul nagy különbség lenne a csatlakozó országok nemzeti parlamentjeiben kapható fizetések és az EP-díjazás között - írja a Guardian brit lap brüsszeli tudósítója. A júniusi EP-választás ugyanis már a május elsején csatlakozó tíz országot, köztük Magyarországot is érinti. A jelenlegi feltételek mellett a megválasztott magyar EP-képviselők nagyjából 800 eurót (valamivel több mint 200 ezer forintot) kapnának, és ezzel minden bizonnyal a legrosszabbul fizetett képviselők közé tartoznának.

Magyarország talán éppen ezért a statútum támogatóival ért egyet. A Külügyminisztérium szóvivője, Tóth Tamás az [origo]-nak elmondta: a magyar kormány álláspontja az, hogy támogatja az unió ír elnökségét abban, hogy elfogadtassa a statútumot. Emellett a kormány azt is szeretné, hogy ha az új fizetési feltételek már az idén júniusban megválasztandó magyar EP-képviselőkre is vonatkoznának.

A Guardian brüsszeli tudósítója felhívja a figyelmet arra, hogy bár a javaslat ellenzői arra hivatkoznak, hogy az állampolgárokkal nehezen lehetne elfogadtatni a jelentős fizetésemelést, a statútum elutasításával éppen az EP imázsának javítása hiúsulhat meg. Az újságíró ugyanis emlékeztet arra, hogy a jelenlegi rendszerben a képviselők sok esetben a költségtérítések laza szabályainak kihasználásával nyerészkednek. Tipikus példája ennek, ha egy képviselő az EP-ülésre fapados repülőjárattal utazik, de első osztályú jegy árát számoltatja el. A különbséget zsebre téve pedig kiegészíti fizetését.

A statútum szigorítana a költségtérítés laza szabályain, és ezzel lehetőség nyílna arra, hogy megváltozzon az EP-ről kialakult kép. Jelenleg ugyanis az emberek többsége úgy gondol az Európai Parlamentre, mint ahol könnyen lehet sok pénzt keresni - jegyzi meg a Guardian munkatársa, aki szerint azzal, hogy elmarad az EP-fizetések rendszerének átalakítása, még inkább csökkenhet a szavazók aktivitása az idei választáson. Az pedig már öt évvel ezelőtt sem volt túl nagy, 1999-ben ugyanis a britek mindössze 24 százaléka járult az urnákhoz, hogy európai parlamenti képviselőt válasszon.

Pethő András

KAPCSOLÓDÓ CIKK