Februártól belépődíjat kell fizetni a Duna-parton

Februártól belépődíjat kell fizetnie annak, aki a szentendrei- vagy a Csepel-szigeti Duna-parton szeretne sétálni. A Fővárosi Vízművek ugyanis úgy döntött, hogy ezeken a területein - a környezetszennyezést megelőzendő - évi 2500 forintot kér a látogatóktól. 

"Ez a terület páratlan természeti értékekkel rendelkezik. A partszakasz kétmillió ember ivóvízkészletének forrása, és számtalan védett növény- és állatfaj menedéke és élőhelye." - áll azon a belépési engedélyen, melyért a Vízművek februártól évi 2500 forintot kér. Ezen a területen, tehát a Csepel-sziget és a Szentendrei-sziget Duna-parti részein van a Vízművek két legfontosabb vízbázisa és víznyerő területe. Az itteni parti szűrésű kutak látják el vízzel Budapestet és még 22 másik települést, összesen körülbelül kétmillió embert.

A Vízművek szerint csak úgy őrizhető meg a vízbázisok tisztasága, ha ezentúl pénzt kérnek a látogatóktól, ezzel is jelezve, hogy milyen értékes területeken sétálgatnak. A belépődíjat az is indokolja, hogy ők gondoskodnak ezeknek a partszakaszoknak a tisztaságáról, karbantartásáról és őrzéséről is. Aki ezután nem veszi meg a 2500 forintos engedélyt, azt a harmadik tettenérés után - ahogy az eddig az ingyenes engedélyek esetében is történt - feljelentik az illetékes szabálysértési hatóságnál.

Fotó: Fábián Évi

Stoffán Antal, a Csepel-sziget északi részén fekvő Halásztelek polgármestere viszont úgy gondolja, hogy nem a környéken élőktől és pihenőktől kellene félteni a Duna-partot. Szerinte a Vízműveknek tulajdonostársként kellene kezelnie a helyieket, nem pedig belépődíjat szedni tőlük, különösen, mivel néhány évvel ezelőtt Halásztelek víz- és közművagyona egy részével beszállt a Fővárosi Vízmű Rt.-be. A halásztelki lakosok, a polgármester elmondása szerint, még mindig magukénak érzik a területet, olyannyira, hogy részt vesznek a tisztán tartásában is. Még a Halásztelki Mozgáskorlátozottak Egyesületének tagjai is szedtek szemetet a Duna-parton. Az önkormányzat pedig évente több százezer forintot költ a terület tisztán tartására és gondozására. Stoffán Antal szerint az évi 2500 forint nagy összeg az itt élőknek, főleg a nyugdíjasoknak, akik a leggyakrabban pihennek, horgásznak a Dunánál.

Nem ez az első alkalom, hogy összetűzésbe kerül a helyi önkormányzat és a Vízművek. Tavaly nem tudtak megegyezni néhány külső, a kutaktól távolabb eső terület hasznosításáról. Az önkormányzat halastavat, esetleg evezőspályát szeretett volna kiépíteni, a Vízművek azonban ellenezte az ötleteket. A polgármester és a Vízművek képviselői szerdán próbálnak megegyezni a belépti díj bevezetéséről.

Egy másik érintett település, a Szentendrei-szigeten fekvő Szigetmonostor polgármestere, Szilágyi Lajos is felháborítónak tartja a belépődíjat. Szerinte a kirándulók és a horgászok biztosan nem szennyezik a környezetet, viszont a helyiek lassan ki sem tudnak lépni a faluból, mert a Vízművek mindent kerítésekkel vesz körbe. A polgármester az [origo]-nak elmondta, hogy a Szentendrei-sziget 65-70 kilométernyi Duna partjából szabadon - úgy, hogy semmilyen szabályt nem sértenek meg - már most is csak mintegy 500 métert használhatnak a kirándulók és a horgászok. Szilágyi Lajos kedden találkozik négy környező település vezetőjével, hogy megbeszéljék, hogyan tiltakozzanak a belépő bevezetése ellen. A polgármester szerint azonban nincs túl sok eszközük a Vízművekkel szemben.