Magánbiztosítókkal 4-500 milliárddal többet fizetnénk

Az SZDSZ újra elővette korábbi programját, és a több biztosítóra alapuló rendszer bevezetését szorgalmazza. A szakértők szerint ez a jelenleginél jóval nagyobb kiadással járna a lakosság részéről. Az egészségügyi minisztérium inkább a kiegészítő biztosítások megkötését és az előtakarékosságot szorgalmazná. Weltner János, a SOTE Sebészeti Klinika szakfőorvosa szerint azonban ez ma még egyáltalán nem jellemző, a betegeknek még mindig olcsóbb hálapénzt fizetni az orvosoknak.

Az SZDSZ évekkel ezelőtt, a 2002-es választásokra dolgozta ki programját, amelyet a hétvégén "hálapénzre utaló borítékban" eljuttatott Éger Istvánnak, a Magyar Orvosi Kamara elnökének, Kökény Mihály jelenlegi és Mikola István volt egészségügyi miniszternek azzal a szöveggel: "Elfogadja? Hálapénz helyett fogadja el a liberálisok egészségügyi programját."

A kisebbik kormánypárt megszüntetné az állami biztosítást, ehelyett több magánbiztosítóra alapuló rendszert valósítana meg. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke az [origo]-nak elmondta: a holland modellt követi javaslatuk. E szerint mindenkinek jár az egészségügyi alapellátás, vagyis mindenki után fizet valaki, vagy az illető, vagy az állam. Ha viszont valaki többletszolgáltatást szeretne, akkor ahhoz külön biztosítást kell kötni. Kuncze szerint ez azoknak, akik elégedettek a jelenlegi szolgáltatással, nem jelentene többletterhet, csupán azt, hogy a mostani tb-járulékot magánbiztosítóknak fizetnék. A liberálisok szerint ez a rendszer előnyösebb lenne az orvosok számára is, hiszen a biztosító kifizetné nekik a tényleges árát a szolgáltatásnak, míg most az állam egy előre meghatározott összeget fizet. "Ez a rendszer igazságosabb is, hiszen azok az egészségügyi dolgozók is benne vannak, akik nem kapnak hálapénzt" - tette hozzá az SZDSZ elnöke, aki szerint minden országban, ahol zökkenőmentesebb az egészségügyi ellátás, ott magánbiztosítók működnek.

Weltner János, a SOTE Sebészeti Klinika szakfőorvosa, egészségügypolitikai szakértő szerint ugyanakkor a több biztosítóra alapuló rendszer bevezetése a jelenleginél sokkal nagyobb kiadással járna. Az [origo]-nak elmondta: a magánbiztosítók kizárólag akkor fizetnek, ha egy-egy regisztrált lakos mögött tényleges befizetés van. A jelenlegi rendszerben például nincs olyan adatbázisa az ellátónak, ami igazolná, hogy a tajJ-kártyával rendelkező lakos valóban befizette-e a járulékokat. "Ki és milyen térítés ellenében lássa el azt a beteget, akinek nincs biztosítása?" - tette fel a kérdést Weltner. Magánbiztosítói rendszerben ugyanakkor mindenki után fizetni kell, vagy az illetőnek, vagy valamilyen alapnak. Az Egyesült Államokban például, ahol a legtöbbet költik az emberek egészségügyre, külön alap biztosítja a szegényeket, a 60 év fölöttieket, a veteránokat, 40 millió amerikainak ugyanakkor semmilyen biztosítása nincs, utánuk az állam fizet.

"A magánbiztosítók a mai nyomott árnál csak drágábbak lennének" - közölte a szakorvos. Ma ugyanis az állam szabja meg az árat, például 70 ezer forintot fizet egy egyszerű vakbélműtétért, akkor is, ha az a kórháznak 80 ezer forintjába kerül - mondta Weltner. A különbözetet viszont nem kérhetik el a betegtől. "Amíg az állam szabja meg az árat, addig nincs helye a több biztosítós modellnek, hiszen a magánbiztosítók nem akarnak csődbe jutni". Ezért lenne szükség az egészségügyi kiadások növelésére ebben a rendszerben. A magánrendszerből viszont kiesnek mindazok, akik nem fizetnek biztosítást. Weltner úgy véli: ha magánbiztosítók működnének, az egészségügyre fordított GDP-hányad a fegyelmezettebb befizetés és a piaci hatások nyomán elérné az európai átlagot, vagyis a mai 5 százalékról 6,5 százalékra nőne. Ez körülbelül évi 400-500 milliárd forintot jelent.

Weltner ugyanakkor hozzátette: úgy tudja, hogy az SZDSZ elképzelése szerint a magánbiztosítók fokozatosan jelennének meg, először a kiegészítő szolgáltatások terén, mint például a különszoba biztosítása. "Ez eddig sem volt tilos, de általában készpénzfizetéssel működött" - tette hozzá a szakorvos. Ehhez azonban előtakarékosságra ösztönző szemléletre és fizetőképes lakosokra lenne szükség, ami ma nem jellemző a magyarokra. "A betegeknek olcsóbb hálapénzt fizetni" - vélte Weltner, aki szerint a paraszolvencia a fő akadálya a magánbiztosítási rendszernek.

Ahhoz, hogy át lehessen állni, a szakember szerint először valódi konszolidációra lenne szükség, vagyis meg kellene szüntetni azokat az okokat, amelye

k újratermelik a hiányt az egészségügyben. Ezután megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel vissza kellene szorítani a hálapénz rendszerét, végül a szolgáltatóknak és a biztosítóknak egymásra kell találniuk. "A magánbiztosítóknak egyelőre ez nem piac, mivel veszteséges az egészségügy" - mondta. Hozzátette: a biztosítókat nem lehet kötelezni veszteség veszélyét hordozó szerződéskötésre, az államilag túlszabályozott és alulfinanszírozott közegbe viszont a magánbiztosítók nem jönnek be.

A rendszer ugyanakkor elvileg néhány rendelettel átalakítható lenne, mint például az a kötelező gépkocsi-felelősségbiztosítás esetében is történt - mondta Weltner. Mint mondta, egy Casco jellegű kiegészítő biztosítás az egészségügyben is lehetne, de látható, hogy ma Magyarországon kevesebben kötnek Cascót, és sokan megpróbálják megúszni a kötelező biztosítás fizetését.

Kökény Mihály egészségügyi miniszter szintén nem támogatja az SZDSZ elképzelését. Azt viszont támogatják, hogy a kiegészítő szolgáltatások terén aktívabb szerepet töltsenek be a biztosítók. "Ma 100 egészségügy működésére fordított forintból 75 forintot tesz ki a társadalombiztosítás. Ezt az összeget felszabdalni több biztosító között nem időszerű. A másik 25 forint megy fogorvosra, rehabilitációs kezelésre vagy épp hálapénzre" - mondta a miniszter az [origo]-nak. Kökény azzal egyetért, hogy kiegészítő biztosításra, előtakarékosságra lehetőség legyen, szerinte erről van értelme tárgyalni. Azonban úgy véli: most nem az SZDSZ választási programját, hanem a kormányprogramot kell megvalósítani.

Kuncze Gábor másfél hete hasonló ideológiai elképzelést fogalmazott meg, amikor rászorultsági alapon működő szociálpolitikát sürgetett. Akkor azt mondta: a konzervatív és a szocialista szociálpolitika is megbukott. Utalt egy szociológiai tanulmányra, amely szerint 1998 és 2002 között tovább folytatódott a társadalom kettészakadása. A szocialisták által szorgalmazott, alanyi jogon járó szociális támogatások pedig nem finanszírozhatók. "Nem lehet elosztani a pénzt, ami nincs a kezünkben" - közölte Kuncze, hozzátéve: az SZDSZ nem fog a jövőt felélő programokat támogatni. Emlékeztetett ekkor a pártelnök arra is, hogy évek óta szorgalmazzák az egészségügy finanszírozásának megújításán alapuló reformot.

A liberális véleményt Kuncze a hétfői rendkívüli plenáris ülésen is hangoztatta, napirend előtti felszólalásában. A jelenlegi gazdasági helyzetet elemezve közölte: sem "az erős állam", sem "a mindenkiről gondoskodó állam" elképzelése nem vált be. Kuncze sürgette, hogy folytassanak érdemi vitát a "nagy rendszerek átalakításáról", például a közigazgatás, az egészségügy és a szociálpolitika finanszírozásának átalakításáról.

Kapcsándi Dóra