Mestereket képeznének az egyetemeken

Az Oktatási Minisztérium tervei szerint jelentősen átalakítanák a felsőoktatási képzést 2006-ra. E szerint az egyetemeken az első három évben alapképzésen, ezután kétéves mesterképzésen vennének részt a hallgatók. A jelenlegi 460 szak helyett így mindösze 100 közül lehetne választani. Az egyetemeket igazgatótanács és szenátus irányítaná. Az igazgatótanács a napi, a szenátus a stratégiai döntéseket hozná. A tervek szerint a diákhitel állami kamattámogatása gyakorlatilag megszűnne.

Mestereket képeznek majd

Az oktatási tárca felsőoktatási refomról készült koncepciója, amelyet februárban véglegesítenek és nyújtanak be a kormánynak, jelentős átalakításokat tervez a felsőoktatásban. E szerint két képzési ciklusból állna az egyetemi képzés. Az első képzési ciklus, a felsőfokú alapképzés három évig tartana. Ezt követné a kétéves mesterképzés.

Az alapképzés célja, hogy egy általános, átfogó és munkaerő-piaci szempontoknak jobban megfelelő, a jelenleginél rövidebb idejű képzésben vegyenek részt a diákok. Így az első három évben a gyakorlatban is jól hasznosítható tudást szereznének a hallgatók, és alapfokú diplomával és legalább egy szakképzettséggel is rendelkeznének.

Ezután folytathatnák a diákok tanulmányaikat a második képzési cikluson, a mesterképzésen. A mesterképzés két évig tart, célja, hogy a diákok magasabb szintű tudományos ismereteket szerezzenek, de emellett a munkaerő-piaci követelményeknek megfelelő szakképzettséget és mesterfokozatú diplomát is kapjanak.

Az első ciklusban a képzés az eddigiektől eltérően nem különböző szakokon indul. Az oktatás 12-15 nagy képzési területen (tudományterületen) eltérő számú, de összességében mintegy 25-30 képzési ágban (tudományágban) kezdődik meg közös alapozó programmal. Az alapképzésben az első egy-két szemeszterben szintre hozó, általános műveltséget adó, valamint egy adott képzési ág általános szakmai kompetenciáiba bevezető képzés indul. Ez később tovább specializálódva alapszakokra bomlik. A jelenlegi tervek szerint az alapszakok számát 100 körül kell tartani. A mesterképzésben viszont ennél már több szak közül lehetne választani.

Megváltozik a tanárképzés rendszere is. A pedagógusképzés is lineáris felépítésű lesz, itt is a felsőfokú alapképzést sikeresen elvégzők léphetnek tovább a mesterképzésbe. Az alapképzésben az első szemesztereket közösen végeznék az óvó és tanítóképzésre jelentkezők, majd az alapozás után válna ketté a két képzés. Négy év után lehetne felsőfokú alapvégzettséget, óvópedagógusi vagy tanítói szakképzettséget szerezni. Akik viszont nem akarnak pedagógusi oklevelet szerezni, már három év után lediplomázhatnak.

A tanárok képzése is felsőfokú alapképzésben kezdődik. Közös szakmacsoportokban indulna az alapozó képzés első egy-két szemesztere. Ezután valamelyik alapszakon folyik tovább az oktatás az alapfokozat megszerzéséig. A tanárok a tervek szerint főszakon és kisszakon is végezhetnek majd, de lehet valaki kétszakos is. A kisszakok körében interdiszciplináris képzést nyújtanak, jellemzően természet és társadalomtudományok vagy művészetek terén. A mesterfokozat megszerzésével az 5-12. osztályokban lehet majd tanítani. Tanári mesterképzésre több alapszakról is lehet jelentkezni, így bölcsészkarról, de akár műszaki vagy gazdasági karokról is.

Az oktatási tárca szakértőinek tervei szerint emellett az intézmények irányítása is módosul. Az egyetemek csúcsán az igazgatótanács ál. Stratégiai irányokról, fejlesztésekről, beruházásokról pénzügyekről az igazgatótanács (it) dönthet. Az it alatt azonban kettéválik a napi tanulmányi, oktatási és tudományos ügyek intézése, valamint a stratégiai jellegű, szerkezetátalakítást is igénylő kérdések kezelése.

Az it által öt évre megválasztott rektor az intézmény egyszemélyi vezetője, aki az intézmény napi működését irányítja helyetteseivel. Akadémiai szerepekben, így képzési és kutatási tervek elkészítésében, pályázatok elbírálásában a szenátus szerepe a döntő. A szenátust az elnök vezeti, akit szintén öt évre választanak.

A tárca terveiben az szerepel, hogy tovább csökkentenék a diákhitelek állami kamattámogatását. Ugyanakkor a Diákhitel Központ csütörtöki bejelentése értelmében már most drágulnak a hitelek. 9,92 százalékról 11,95 százalékra nőnek a tartozások kamatai.

A kormányzati elképzelésekkel ellentétben a Fidesz egy új javaslattal állt elő, e szerint a törvényjavaslat, amely január elsejétől visszamenőleges hatállyal lépne életbe, a személyi jövedelemadóról és a társasági adóról szóló törvényt módosítaná. A javaslat szerint a munkáltató vállalná a diákhitel előtörlesztését munkavállalója helyett, és ezt az összeget nem terhelnék adók, illetve járulékok.

A Fidesz szerint ez egyfajta utólagos tanulmányi szerződésként is felfogható munkavállaló és munkaadó között. A munkáltatóknál elismert jutalmazási móddá válhatna, hogy dolgozóik diákhitelének előtörlesztését átvállalják, így a hitelfelvevő terhei csökkennek, a diákhitelrendszer pedig stabilizálódik.