Völgyesi Miklós elmondta, hogy a Legfőbb Ügyészség kezdeményezésére novemberben foglalkozott a Legfelsőbb Bíróság Büntetőkollégiuma azzal a kérdéssel, mi számít tettenérésnek ittas vezetés esetén. A törvény ugyanis kimondja, hogy a bírót mentesség illeti meg, ellene büntető vagy szabálysértési eljárás csak az őt kinevező köztársasági elnök engedélyével indítható, leszámítva a tettenérés esetét. Szabálysértési ügyben lemondhat mentelmi jogáról maga a jogosult is.
Völgyesi Miklós rámutatott: a bírákról, ügyészekről szóló törvényeken kívül más törvények is állapítanak meg mentelmi jogot, például az országgyűlési képviselők részére. Kifejtette: a mentelmi jog magában foglalja azt is, hogy olyan kényszercselekmény sem alkalmazható, amely később egy esetleges szabálysértési vagy büntetőeljárásban bizonyítékként szolgálhat. Ilyen lehet például az alkoholszonda.
A Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke rámutatott: a mentelmi jog a bírói, ügyészi függetlenség egyik legfontosabb biztosítéka, hiszen kizárja, hogy a másik hatalmi ág, a végrehajtó hatalom nevében eljáró személy a megfelelő engedély hiányában fellépjen. Völgyesi Miklós, aki egyébként a bírák ügyeiben eljáró, úgynevezett fegyelmi bíróságban is ítélkezik, megjegyezte: a fegyelmi eljárásokban a szabálysértési ügyekben szokásos szankcióknál jóval súlyosabbakat, nemegyszer hivatalvesztést is kiszab.
Ismeretes, hogy szerdán Polt Péter legfőbb ügyész kisebb, személyi sérüléssel nem járó közlekedési balesetet okozott a fővárosban. Utána viszont maga kérte a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól a megfelelő intézkedést és az alkoholszonda alkalmazását, amelynek eredménye negatív volt.