Zsarolással vádolják a volt szegedi sztárnyomozót

Zsarolással és csalással vádolja az ügyészség azt az egykori szegedi főrendőrt, akit tavaly nyáron kommandósok vettek őrizetbe a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság előtt. A vádirat szerint öt másik személlyel együtt vállalkozóktól zsarolt ki 160-180 millió forintot, a volt nyomozó ugyanakkor határozottan tagadja ezt. A korábban az év rendőrének is választott, egykor versenyszerűen cselgáncsozó alezredes a megye egyik legismertebb nyomozója volt: ő vezette például a nagy vihart kavaró balástyai sorozatgyilkossági ügyet.

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozó osztályának volt vezetőjét, K. Tibort tavaly július 9-én fogták el kommandósok Szegeden, a megyei kapitányság épülete előtt. Az alezredes akkor már felmentési idejét töltötte, mert 2002 végén leváltották az osztály éléről. A rendőr a júliusi elfogás óta előzetes letartóztatásban van, ügyében a vádiratot múlt pénteken adta be a Szegedi Városi Bíróságra a Csongrád Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal.

A kapitányság előtt fogták el

A hivatal vezetője, a nyomozást vezető dr. Imolya Imre az [origo] megkeresésére elmondta, hogy a volt rendőrt három rendbeli, folytatólagosan, bűnszövetségben és hivatalos személyként elkövetett zsarolással és egyrendbeli csalással vádolják. Az ügyben rajta kívül öt másik személlyel szemben emeltek vádat szintén zsarolás és csalás, valamint önbíráskodás miatt.

Az ügyészség adatai szerint a vádlottak először még a rendőri vezető segítsége nélkül követték el a bűncselekményeket. Kinéztek maguknak olyan embereket, akiket személyesen ismertek, és tudták róluk, hogy vagyonosak. Fenyegető üzeneteket küldtek nekik, majd személyesen megkeresték őket azzal, hogy pénzért cserébe védelmet nyújtanak a fenyegetőkkel szemben. A zsarolóknak, akik egyszerre voltak fenyegetők és védelmezők, bejött ez a húzás: a megkeresett személyek az ügyészség szerint 160-180 millió forintot fizettek ki nekik.

A rendőr később került a képbe

A vádirat szerint K. Tibor később kapcsolódott be az ügybe. Imolya Imre elmondta, az adatok szerint a rendőr akkor került a képbe, amikor a megzsarolt emberek vonakodni kezdtek attól, hogy tovább fizessenek. A vádirat szerint K. Tibor ilyenkor hivatalos személyként lépett közbe, és rábírta a szóban forgó személyeket a pénzek további folyósítására. Az ügyészségi vezető nem akart részleteket mondani arról, hogy a rendőr pontosan mit is tett.

Megerősítette ugyanakkor azt a konkrét esetet, amelyről az [origo] más forrásból értesült. A vád szerint ugyanis K. Tibor az egyik megzsarolt személyt úgy akarta rábírni a további fizetésre, hogy közölte vele: találtak egy holttestet, ruházatának zsebében egy cédulával, amin az ő - mármint a megzsarolt személy - telefonszáma van. A nyomozás adatai szerint az alezredes ugyanakkor egyúttal azt is mondta, hogyha az érintett fizet, akkor elintézi, hogy semmiképp se kerüljön összefüggésbe a gyilkossági üggyel.

Imolya Imre kérdésünkre elmondta, az eljárás adatai alapján a megvádolt rendőr is kapott pénzt a zsarolási ügyekből. Az ügyészségi vezető a pontos összegről nem akart beszélni, de annyit elárult, hogy milliókról van szó.

Telefonlehallgatás és kommandósok

A csalási üggyel kapcsolatban Imolya elmondta, hogy ezek klasszikus "lehúzásos" esetek voltak. A vádirat szerint a vádlottak megkerestek különböző személyeket, akiknek azt mondták, hogy van valamilyen jó üzlet, de ehhez kellene egy kis előleg. Később azonban rendre kiderült, hogy nem volt szó semmilyen üzletről, az ötletadók, azaz a csalók pedig nem adták vissza a pénzt.

A vádirat szerint K. Tibor 2001 nyara és 2003 nyara között követte el a bűncselekményeket. Imolya elmondta, a megyei ügyészségi nyomozó hivatal több mint száz tanút hallgatott ki, az elfogás előtti napokban pedig lehallgatta a rendőr telefonját, és az ennek során nyert adatok alátámasztották az alezredessel szembeni gyanút. K. Tibort végül július 9-én a déli órákban fogták el, amikor éppen be akart menni a kapitányság épületébe, hogy megebédeljen.

A rendőr határozottan tagadja a vádakat

A zsarolással és csalással vádolt volt rendőr ügyvédje, dr. Bálint Gyula az [origo]-nak elmondta, védence határozottan állítja, hogy nem követte el a terhére rótt bűncselekményeket. Bálint szerint a volt rendőr az ügyészségnek kijelentette: nem is ismeri a sértetteket, az állítólag megzsarolt személyeket. Az ügyvéd megjegyezte, hogy különösen sérelmezik az elfogás körülményeit. Nem értik ugyanis, hogy miért volt szükség arra, hogy az ORFK kommandósai az utcán fogják el a rendőrt, amikor ő éppen a rendőrség épületébe akart belépni.

K. Tibort jelenleg a kecskeméti büntetés-végrehajtási intézetben őrzik. Az ügyvéd elmondása szerint normális körülmények között tartják fogva, és nem igazak azok a hírek, amelyek szerint a volt rendőr már többször összeveszett volna őrzőivel.

"Felkészült, hajtós, tehetséges"

A zsarolással vádolt egykori nyomozó egyike volt a legismertebb Csongrád megyei rendőröknek. Salgó László jelenlegi rendőrfőkapitány, aki 1989 és 1997 között vezette a megyei kapitányságot, tavaly júliusban a szegedi napilapnak adott interjújában úgy emlékezett K. Tiborra, hogy "felkészült, hajtós, tehetséges zsaru volt". Salgó a Délmagyarországnak nyilatkozva ugyanakkor megjegyezte, hogy nem lehetett őt a "mindennapok eszközével" vezetni, alkalmanként szükség volt arra, hogy az "első számú vezető szigorúbb ellenőrzés alá vonja".

A sportos testalkatú, sokáig versenyszerűen cselgáncsozó középkorú alezredes a balástyai sorozatgyilkosság néven elhíresült ügy kapcsán tett szert országos ismertségre. Ő volt az, aki a környéken eltemetett holttestek felkutatásakor a helyszínen személyesen tájékoztatta az újságírókat, és így egy ideig szinte naponta szerepelt a híradókban.

Az év rendőrének is megválasztott nyomozó karrierjében az első látványos törés már jóval tavaly júliusi elfogása előtt bekövetkezett. A megyei kapitányság 2002. december 27-én adott ki közleményt arról, hogy a kapitányság bűnügyi igazgatója kezdeményezi a főkapitánynál az alezredes felmentését.

Azt, hogy pontosan mi vezetett ehhez a döntéshez, ma sem lehet tudni, a főkapitány ugyanis - a jogszabályban biztosított jogával élve - indoklás nélkül mentette fel a közismert rendőrt. Az a körülmény ugyanakkor, hogy az alezredes nem kapott új beosztást, hanem rendelkezési állományba helyezték, arra utalt, hogy valamilyen komolyabb ügy állhatott a felmentés hátterében. Szolgálati viszonya nem sokkal elfogása után, július 31-én szűnt meg hivatalosan.

Pethő András