Most először hozott nyilvánosságra az Oktatási Minisztérium olyan felmérést, amely során a hozzáadott pedagógiai értéket vizsgálták, vagyis azt, hogy milyen összefüggés figyelhető meg egy diák tényleges iskolai teljesítménye, valamint családi háttere, az iskola típusa és földrajzi elhelyezkedése között.
A felmérés során tavaly májusban 3877 általános és középiskolában vizsgálták a 6. és 10. osztályos (12 és 16 éves) tanulók matematikai tudását, olvasás-szövegértését. Összesen 77 ezer tanuló adatait értékelték a felmérés során, ehhez iskolánként 20 tanulót választottak ki. Mindenki ugyanazokat a matematikai és szövegértési teszteket oldotta meg.
A felmérésből kiderül, hogy legjobban a gimnáziumi tanulók teljesítettek, őket követték a szakközépiskolások, majd a szakiskolások. Az iskolatípus mellett jelentős eltérések mutatkoztak az iskolák között földrajzi elhelyezkedése szerint is: a Budapesten tanulók jobb eredményeket értek el, mint a megyeszékhelyeken vagy a kisebb városokban tanulók. A legrosszabb mutatóval a felmérés szerint a községi iskolások rendelkeznek.
A családi háttér is jelentősen befolyásolta a gyerekek teljesítményét. Azok tudták a legeredményesebben kitölteni a teszteket, akiknek a szülei magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Emellett a tanuló otthoni környezete is meghatározza, hogy milyen eredményeket tud elérni. A szülői háttér 45 százalékban, a diákok saját otthoni könyveinek száma 10, a szülők könyvtára 30 százalékban, az otthoni számítógép10, az autó pedig 5 százalékban befolyásolja a tanulók teljesítményét a vizsgálat szerint.
A hozzáadott pedagógiai érték vizsgálata azért is fontos, mert egy 2000. évi felmérés szerint Magyarországon a diákok közötti különbségek 60-70 százalékban az iskola miatt jelentkeznek.
A felmérésből megtudhatják az iskolák vezetői, hogy tanulóik hol helyezkednek el az átlaghoz képest, a szaktanárok pedig elvégezhetik az eredmények helyi szintű értékelését feladatonként, illetve osztályokra lebontva, s elemezhetik saját tanulóik teljesítményét.
Az egyik próbafeladat szerint meg kellett mondaniuk a diákoknak, hogy egy 20 centi átmérőjű, 200 forintba kerülő, vagy egy 30 centis, 300 forintba kerülő pizza éri meg jobban?
A helyes megoldás: a 300 forintos pizza ára másfélszerese a 200 forintos pizzának, a területe viszont 2,25-szöröse a kisebbiknek. Ezért a drágább pizza éri meg jobban, de erre a tanulók nagy része nem jött rá.