A tiltás ellenére télen is vannak kilakoltatások

A télen meghirdetett kilakoltatási moratórium és a kemény fagyok ellenére is előfordul, hogy az önkormányzatok utcára raknak embereket vagy családokat - állítják több fővárosi szociális intézmény munkatársai. Egy kormányrendelet szerint a téli hónapokban csak az önkényes lakásfoglalókat lehet utcára tenni. A szociális munkások szerint azonban nem csak őket fenyegeti a kilakoltatás: különböző indokokkal családok és közüzemi díjtartozást felhalmozók is az utcára kerülhetnek, pedig a törvény őket elvileg védi. Ráadásul - mint mondják - érthetetlen, hogy mi szükség van a kilakoltatásokra, mikor rengeteg önkormányzati bérlakás áll üresen, befalazva.

Egy december 26-án életbe lépett kormányrendelet szerint december 1-től március 1-ig az önkormányzatok nem lakoltathatják ki azokat az embereket, akik közüzemi tartozást halmoztak fel. A rendelet többéves hiányosságot rendez. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara 1999 óta hirdet kilakoltatási moratóriumot a téli hónapokban, amely azonban nem volt kötelező érvényű. A mostani rendelet azt szolgálja, hogy jogszabály is védje azokat a családokat, amelyek önhibájukon kívül kerülnek szorult helyzetbe.

A rendelet ugyanakkor több kibúvót ad a kilakoltatási tilalom alól. Télen is ki lehet rakni otthonából bárkit, ha a kilakoltatást kérő - általában egy-egy önkormányzat - "a halasztás időtartamára a kötelezett elhelyezéséről gondoskodik". Azaz másik lakást biztosít számára, vagy családja, barátai befogadják. Ez esetben akkor is joga van az önkormányzatnak a kilakoltatásra, ha az otthonukból kirakott emberek esetleg embertelen viszonyok közé kerülnek. Azt ugyanis nem határozza meg a jogszabály, hogy milyen körülmények között kell elhelyezni a máskülönben utcára kerülő embereket.

A kilakoltatási tilalom nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra sem. Több fővárosi szociális intézmény munkatársai szerint azonban érthetetlen, hogy miért nem, rengeteg önkormányzati bérlakás ugyanis üresen, befalazva áll. A Dzsumbuj Help, IX. kerületi szociális segélyközpont egyik munkatársa az [origo]-nak elmondta: az Illatos úton lévő Dzsumbuj telepen több üres lakás van. Ezekben annak ellenére nem lakik senki, hogy sok család ki tudná fizetni a bérleti díjat. "Azért nem adja ki az önkormányzat, mert más tervei vannak vele. Lebontják, vagy átalakítják. Ide már nem engednek senkit. Az önkormányzatok hadilábon állak a szociális érzékenységgel, sokszor pedig a jóakarat sincs meg bennük" - fogalmazott.

"Miért vannak kilakoltatások, mikor lefalazzuk a lakásokat? Ha moratórium van, akkor az miért nem vonatkozik mindenkire?" - kérdezte a IX. kerületi Gyermekjóléti Szolgálat egyik név nélkül nyilatkozó munkatársa. Mint mondta, tapasztalataik szerint az önkormányzatok nem mérlegelik egy-egy kilakoltatás előtt, hogy önkényes lakásfoglalókról vagy díjhátralékot felhalmozó lakókról van-e szó. "A téli kilakoltatások sokszor működnek ad hoc módon" - fogalmazott.

Szántó Katalin, a Dzsumbuj Help vezetője is úgy vélte, hogy az önkormányzatok gyakran megkerülik a kilakoltatási tilalmat. Szántó szerint gyakori eset, hogy nem kilakoltatásnak nevezik az eljárást, hanem például a "vitatott státusú bérlakások tulajdonjogi rendezésének". A Dzsumbuj vezetője szerint gyakori érvelés az is, hogy az önkormányzat csak azért kezdeményez eljárást, hogy "üresek legyenek azok a lakások, amelyeknek üreseknek kellene lenniük".

Szántó az [origo]-nak elmondta, hogy november végén - amikor Budapesten a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére már érvényben volt a kilakoltatási tilalom - két héten keresztül zajlottak kilakoltatások, amelyek sokgyerekes családokat is érintettek. Szántó szerint akkor több mint 10 gyereket raktak ki otthonukból. Egyik ügyfelük pedig a héten kapott önkormányzati felszólítást, hogy díjhátralék miatt ki kell költöznie önkormányzati bérlakásából - mondta.

Ikvai-Szabó Imre, a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottságának SZDSZ-es vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy a főpolgármester minden évben összehívja a kerületi polgármestereket késő ősszel, és egyeztetnek a kilakoltatási moratóriumról. A bizottsági elnök szerint a fővárosnak nincs más lehetősége a kilakoltatások szüneteltetésére, ugyanis az önkormányzati bérlakások nem a főváros, hanem a kerületek kezében vannak, így ők döntenek sorsukról. Ikvai-Szabó szerint idén abban állapodtak meg, hogy november 1-től felfüggesztik a kilakoltatásokat. Ugyanakkor - mint mondta - a moratórium ellenére minden bizonnyal voltak olyan kerületek, amelyek rákényszerültek, hogy kilakoltassanak. "Vannak drámák. Igen, vannak most is kilakoltatások" - fogalmazott.

Megkerestük a IX. kerületi önkormányzat Családügyvédelmi és Ügyfélszolgálati Irodáját is, hogy megtudjuk, vannak-e kilakoltatások a kerületben. Az iroda vezetője szabadságon volt, így nem tudott válaszolni kérdésünkre, munkatársa azonban határozottan visszautasította, hogy lennének kilakoltatások télen. Mint fogalmazott, erre nem is lenne lehetőségük a kerületeknek, hiszen törvény tiltja a téli kilakoltatást. Felvetésünkre, miszerint több fővárosi - többek között IX. kerületi - szociális intézmény munkatársai szerint a tilalom ellenére is vannak kilakoltatások a fővárosban, azt válaszolta: "ha vannak kilakoltatások, azoknak olyan oka van, ami tovább már tűrhetetlen".

Sáling Gergő