Kezdődik az úttörővezető büntetőpere

Vágólapra másolva!
Jövő héten kezdődik a csillebérci vadászház értékesítése kapcsán hűtlen kezeléssel vádolt Rácz Péter, úttörő szövetségi elnök büntetőpere. A vadászház ügyében még 2002-ben tett feljelentést Rogán Antal fideszes képviselő. Az úttörővezető tagadja, hogy kárt okozott volna a szövetségnek.
Vágólapra másolva!

Kedden kezdődik a Budai Központi Kerületi Bíróságon a csillebérci vadászház értékesítése kapcsán 82 millió forintos kárt okozó hűtlen kezeléssel vádolt Rácz Péter, úttörő szövetségi elnök büntetőpere. "Álláspontom szerint az ügyészség véleménye megalapozatlan. Bízom a felmentő ítéletben" - mondta Rácz Péter vasárnap.

A büntetőeljárás még nem sokkal a legutóbbi országgyűlési választások előtt kezdődött. Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő, 2002. februárjában a Fidelitas alelnökeként feljelentést tett hűtlen kezelés gyanújával a csillebérci vadászház ügyében. Rogán Antal feljelentése szerint a Rácz Péter által megtévesztett Magyar Úttörők Szövetsége vezetése 1999 márciusában jóval áron alul, 94 millió forint helyett 15 millió forintért adta el az épületet a Bau-bérc Kft-nek. Ismeretlen tettes ellen nyomozás indult, de miután a hatóságok nem állapítottak meg bűncselekményt 2002. decemberben megszüntették az eljárást. Rogán Antal azonban megpanaszolta a nyomozás megszüntetését. A Fővárosi Főügyészség ennek helyt adott és 2003. január 30-án utasította a rendőrséget a pótnyomozásra, melynek határidejét utóbb meg is hosszabbították.

Rácz Pétert 2003. márciusában gyanúsította meg a rendőrség. Az ügyvezető elnök a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be és az eljárás során mindvégig ártatlanságát hangoztatta. Tavaly augusztusban emelt vádat ellene a Fővárosi Főügyészség. A hűtlen kezelés vádiratban szereplő esete kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Az úttörő szövetségi elnök szerint nem okozott kárt

Rácz Péter az MTI-nek vasárnap elmondta: meggyőződése szerint nem érte kár az úttörő szövetséget, amelynek jelenleg is az elnöke. A szövetség az eset után újraválasztotta. Hozzátette: az úttörőszövetség szorult anyagi helyzete miatt 1995 óta árulta a vadászházat, 1999-ig volt is 30-40 érdeklődő, de nem jött létre az adásvétel. Az ingatlannak ugyanis kedvezőtlen a szabályozása. Nem lehet megosztani, nem lehet rajta önálló helyrajzi számokat kialakítani, különböző építési korlátozások terhelik, így például a terület maximális beépíthetősége négy százalék, de számos érdeklődött tartott vissza a vásárlástól az is, hogy a közelben van egy atomreaktor - mondta.

"A vádbeli adásvételi szerződést valóban én írtam alá, ám erre az úttörő szövetség kilenc tagú vezetésének egyhangú szavazása után került sor. Vezető társaim pedig ma is jó döntésnek tartják a vadászház eladást" - jegyezte meg Rácz Péter. Azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban, melyek szerint egyik rokonának játszotta át áron alul a vadászházat, hiszen a vevő Bau-bérc Kft. egyik tulajdonosa unokatestvére volt, Rácz Péter leszögezte: az adásvétel időpontjában egyetlen rokona sem tulajdonolta a kft-t. Később az unokatestvére valóban a Bau-bérc Kft. tulajdonosa lett, ám Rácz Péter szerint ennek nincs semmi jelentősége, kizárólag csak az számít, hogy érte-e kár az úttörő szövetséget, áron alul értékesítették-e a vadászházat. Erre a kérdésre azonban Rácz Péter szerint egyértelmű nem a válasz. Több ingatlanszakértői vélemény is a védelem álláspontját támasztja alá - jegyezte meg. A kedden kezdődő büntetőperben Rácz Péter vádlott-társa egy ingatlan szakértő, akit az ügyészség bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel vádol.

Az Orbán-kormány idején, 2000-ben polgári pert indított a magyar állam nevében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a sportminisztérium a Magyar Úttörők Szövetsége ellen annak a csillebérci úttörő tábornak a tulajdonjogáért, amelyhez korábban a büntetőügyben szereplő vadászház is tartozott. Azt kérték a bíróságtól, mondja ki a nagy értékű, mintegy félszáz hektáros XII. kerületi ingatlanról szóló, 15 évvel ezelőtt a KISZ, a Demisz, illetve Magyar Úttörők Szövetsége között létrejött ajándékozási szerződés érvénytelenségét, és döntsön a szerződéskötést megelőző állapot helyreállításáról. A polgári pert az állam a 2002-es kormányváltás után is folytatta és ez év februárjában a Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében nem létezőnek nyilvánította a csillebérci tábor elajándékozásáról szóló 1989-es szerződést. A Magyar Úttörők Szövetsége megfellebbezte az elsőfokú döntést, így a csillabérci tábor tulajdonjogáért folyó polgári per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd.