Jövőre visszamehetnek a katonák Irakba

Miközben a parlament hazahívta a 300 fős magyar kontingenst Irakból, a kormány azt tervezi, hogy más egységeket küld helyettük. NATO-felkérésre ugyanis parlamenti jóváhagyás nélkül is lehet katonákat küldeni külföldre. A NATO egy kiképző központot tervez Irakba, oda mehetnének magyar csapatok az ellenzék támogatása nélkül is.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kedden azt mondta, hogy néhány héten belül dönt a kormány arról, hogy jövőre induljanak-e újabb magyar katonák Irakba. Ezúttal a NATO tervezett kiképzőbázisán szolgálnának magyarok. Elképzelhető, hogy egy biztosító század menne 2005 nyarán Irakba. Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgató-helyettese az [origo]-nak azt mondta, hogy tavasszal kezdi el a NATO kiépíteni kiképzőtáborát Bagdadban, egy volt katonai bázis területén. Körülbelül 1000-1500 katona állomásozik majd itt, és további három század vigyáz a biztonságra. A NATO még nem kért konkrét felajánlásokat, a magyar katonai tervezők pedig több variációt is vizsgálnak, hogy Magyarország hogyan vehetne részt a misszióban.

A magyar katonák külföldi bevetéséhez általában a parlament kétharmados támogatása szükséges, de egy közelmúltban megszavazott alkotmánymódosítás óta kivételnek számít, ha a NATO kér katonát az országtól. A jelenlegi iraki magyar kontingens az USA felkérésére végez szállítási feladatokat, így a csapat mandátumáról a képviselők kétharmadának döntése kellett. Ezért vált lehetségessé, hogy az ellenzék megakadályozza a kormányt abban, hogy három hónappal meghosszabbítsák a magyarok szolgálatát. A kormány azt akarta elérni, hogy addig maradjanak a magyar katonák Irakban, amíg meg nem tartják az első demokratikus választást.

A kormány azonban arra készül, hogy hamarosan újabb katonákat küldjön Irakba. Ha a NATO-tól jön a felkérés, akkor ebben saját hatáskörében dönthet. A NATO sokáig nem vett részt az iraki háborúban, csupán annyit tett a szövetség, hogy Törökországba védelmi felszerelést vittek, hátha átlőnek oda Irakból. Idén júniusban viszont az isztambuli NATO-csúcson a szövetség úgy döntött, hogy eleget tesz az ideiglenes iraki kormány kérésének, és mégis megjelenik Irakban.

A bagdadi kormány kiképzőket kért a NATO-tól. A tervek szerint a NATO fogja kiképezni az éppen toborzás alatt lévő új iraki hadsereg vezető tisztjeit. A 250 ezer fősre tervezett iraki hadsereg nagy részét amerikai felügyelettel tanítják majd be, a NATO csak a főtisztek képzését vállalta.

A tervet már elvben jóváhagyták, de a részletek még kidolgozatlanok. Franciaország például ragaszkodik ahhoz, hogy a kiképzőtábor ne Irak területén legyen, Németország, Franciaország, Belgium és Spanyolország pedig már jelezte, hogy egyetlen katonát sem hajlandók Irakba küldeni, még NATO-felkérésre sem. Magyarország viszont fontolgatja, hogy részt venne a kiképzőtábor működtetésében.