Nem értik meg a cikkeket a diákok

A 17-18 évesek több mint harmada egyáltalán nem vesz a kezébe újságot. Akik olvasnak, azok jelentős része csak a bulvársajtót részesíti előnyben - derül ki a Felvételi Információs Szolgálat felméréséből. A középiskolások jelentős részének szövegértési gondjai vannak, nem fogják fel a cikkek értelmét, és hamar elveszítik a türelmüket. A 18-19 évesek, akik már szavazhatnak, a barátaik, ismerőseik véleménye alapján döntenek, mert az alapvető tényekkel sincsenek tisztában.

A magyar fiatalok jelentős része nagyon ritkán, vagy soha nem vesz a kezébe újságot - derül ki a Felvételi Információs szolgálat felméréséből. Katona Renáta, a FISZ kutatás-vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy mely csatornákon keresztül lehet elérni a fiatalokat. Kiderült, hogy az országos napilapokon keresztül semmiképpen nem. A 17-18 évesek több, mint harmada egyáltalán nem vesz a kezébe újságot. Akik olvasnak, azok jelentős része a bulvársajtót részesíti előnyben, a vidéki fiatalok körében viszonylag népszerűek a megyei napilapok is. A televíziók között a kereskedelmi csatornák vezetnek, a közszolgálati adó a legutolsó, ahova a középiskolások kapcsolnak.

Katona Renáta szerint nem az a probléma, hogy a fiatalok nem érdeklődnek, hanem, hogy nem a megfelelő módon tálalják nekik a híreket. "A hosszú riportokat, publicisztikákat nem tudják értelmezni, csak a tíz soros bulvárhíreket" - állítja. A kutató szerint a középiskolások jelentős részének alapvető szövegértési gondjai vannak, nem fogják fel a cikkek értelmét, és hamar elveszítik a türelmüket.

Magyarországgal ellentétben Angiában több mint 3 millió fiatal minden nap olvas újságot, 77 százalékuk pedig legalább hetente egyszer. A megkérdezettek naponta körülbelül 30 percet töltenek újságolvasással, és egy-egy sajtóterméket körülbelül 3 alkalommal vesznek kézbe. Angliában a fiatalok körében az újság a leggyakrabban fogyasztott médiatermékek közé tartozik. Katona Renáta úgy gondolja, hogy az iskola jelentheti a megoldást a problémára. "Nálunk a középiskolákban nem olvastatnak újságot a diákokkal. Sokan a bölcsész felvételin szembesülnek először azzal, hogy nem tudják, milyen folyóiratok, milyen újságírói műfajok vannak". A kutató szerint nem elég, ha a könyvtárban megtalálják a napilapokat a diákok. "Az orruk elé kellene tenni. Kirakni a portára, bevinni az órákra" - javasolja. Katona Renáta szerint az egyre elterjedtebb médiaórákon meg lehetne tanítani újságot olvasni a diákokat. Sokat segíthet az internet is, mert a felmérésből kiderült, hogy a fiatalok a hírek rövidsége mellett gyorsan szeretnének információhoz jutni, nincs kedvük átlapozni egy húsz oldalas újságot.

A napilapok ismerete többek között azért lenne fontos, mert a 18-19 évesek már szavazhatnak. Nincs elég ismeretük a politikáról, vagy az olyan kérdésekről, melyeket például a közeljövőben a népszavazáson tesznek fel nekik, ezért többségük el sem megy szavazni, vagy a barátok, ismerősök véleménye alapján dönt. A Fisz tapasztalatai szerint legritkábban a tények, sokkal inkább az érzelmek és a környezet véleménye számít.